A Summerfest sokszínűségében az idén Bíró András Érden élő író-költő is megjelent. Augusztus 17-én délután a Rádió Egy100 szerkesztőségének meghívására több órát töltött a sátortárlat egyik asztalánál, hogy dedikálja könyveit. A nyolcvannegyedik évében járó író elmondta: mindig szívesen tesz eleget a százhalombattai meghívásoknak, csak egyetlen kérése van, hogy hozzák el és vigyék haza, ugyanis a közelmúltban úgy döntött, hogy többé nem vezet autót. „Idős vagyok már, nem is látok túl jól, ezért okosabb, ha nem veszek részt vezetőként a forgalomban” – mondta.

Bíró András nem mindennapi életutat járt be: az erdélyi gyökerekkel rendelkező író Székesfehérváron született. Már tizennyolc évesen figyelemreméltó írásokkal jelentkezett, azok neves lapokban jelentek meg. 1944-ben munkaszolgálatra kellett bevonulnia, Németországba vitték, ahonnan csak 1945-ben tért haza. Itthon azonnal bekapcsolódott az irodalmi életbe, 1946-ban Baumgarten-díjat kapott, két évvel később azonban polgári származása és a katolikus sajtóban való alkotó részvétele miatt eltanácsolták az egyetemről és kizárták az Írószövetségből is. Ezt követően is szorgalmasan dolgozott, de írásainak többségét álnéven volt kénytelen publikálni. Ő alapította 1965-ben A Kutya című folyóiratot, emellett az Új Tükör című hetilap főmunkatársa volt nyugdíjba vonulásáig, 1985-ig. Versei és újságcikkei mellett az utóbbi évtizedekben jelentős regényeket írt. 2002-ben jelent meg a magyarság történetét átfogó regénytrilógiája, a Vér és ölelés, amelynek elismeréséül még abban az évben a Szent György Lovagrend Nagykeresztjével jutalmazták. 2005-ben jelent meg a Dárius nyugaton című könyve, amely 1944-45-ben játszódik, és főhőse maga az író.

Egy évtizede áttért az írógépről a számítógépre, nemrég cserélte le a korábbit egy legkorszerűbb konfigurációra. Mint mondja, vonzza az internet, de két okból nem fizet elő a szolgáltatásra: egyrészt mert sokba kerül, másrészt túlságosan sok időt venne igénybe, és ezt az író nem engedheti meg magának. Sok dolga van még, jelenleg is egy regényen dolgozik, amelyben azokat a házakat járja végig, amelyekben élete során élt, ugyanis minden háznak érdekes története van.
Augusztus 17-én sokan éltek a lehetőséggel, vásároltak könyvet, amelyet névre szólóan dedikált az író. Elsősorban nyugdíjasok keresték meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a nyugdíjasok olvassák majd el a műveket, egészen biztosan továbbadják az unokáknak.