Jézus Krisztus az emberi történelem legnagyobb hatású alakja. Tanításaira egyház épült, szentek, uralkodók és hadvezérek hivatkoztak rá, a képzőművészet, a zene és az irodalom csúcsteljesítményeit ihlette. Emberként élt a Földön, de a keresztények hite szerint Isten fia, bűneink megváltója is volt. Halálának körülményei még életének cselekedeteinél is nagyobb hatással voltak követőire, elítélése pedig teológiai és jogi viták forrása a mai napig.
Fazekas István százhalombattai író a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának hallgatójaként (és nem mellékesen jogot is végzett emberként) írta meg tanulmányát Jézus peréről, annak zsidó és római jogi jellemzőiről. Ezt a munkát jelentette meg a 2016-os Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a Napkút Kiadó. Az Amicus caesaris Fazekas István tizenkilencedik önálló könyve.
A tanulmány első bemutatója a Hamvas Béla Városi Könyvtárban volt február 13-án. A művet Demeter Bence református teológus méltatta, a Biblia vonatkozó részeiből Brunner Márta színésznő olvasott fel részleteket.
Fazekas István, aki szeptembertől már oktatója a teológiai karnak, a könyvbemutatón hangsúlyozta: a Biblia, történeti munkák, jogi dokumentumok értelmezésével és egybevetésével a tényszerű igazságot kutatta: miért kellett meghalnia Jézusnak, mennyire volt – jogi értelemben – szabályos az ellene folytatott eljárás, és hogyan viselkedtek az ügy bírái (Kajafás, Heródes, Pilátus), illetve maga a vádlott: Jézus. A szerző a zsidók előtti eljárást politikai alapú koncepciós pernek értelmezi, Pilátus – saját lelkiismeretének ellentmondó – halálos ítéletét pedig zsarolás eredményének. Jézus mindvégig együttműködött a hatóságokkal. Végzetét tudatosan vállalta, ugyanakkor esélyt adott a földi igazságszolgáltatásnak, hogy jogszerű, vagyis felmentő ítéletet hozzon.
Az Amicus caesarist Százhalombatta után az ELTE jogi karán is bemutatták február 20-án.
