Mintegy hetven irodalomkedvelő vett részt Fazekas István Vigasztaló című – negyedeik önálló – verseskötetének bemutatóján június 14-én a Hamvas Béla könyvtárban. Véghelyi Balázs – aki szintén százhalombattai költő - Pozsgay Imre egyetemi tanárt, Szabó András író és előadóművészt, valamint a könyv szerzőjét faggatta embersorsról, költészetről, közéleti szerepvállalásról.
Szabó András tucatnyi verset adott elő a kötetből a szerző szűkebb pátriájáról, a kettészelt Szatmár megyéről, a csengeri, tyukodi világról. Olyan emberi sorsról – vélekedett Szabó – amely az övével is rokon. Pozsgay Imre nem először találkozott Fazekas István költészetével, hiszen egy korábbi meghívásra válaszolva megismerkedett előző, Diáknaplóm című kötetével is. Olyan emberként ismeri és tiszteli őt, aki a költészetet összekapcsolja a közéletiséggel, és a magyarság sorsköltőjének szerepét is felvállalja. Kérdésre válaszolva beszélt ’56-ról is, ami sokak számára az emberi méltóság forradalma volt.
Megtudtuk, Fazekas színdarabírásra adja a fejét, az Anjou-királyok alkonyáról szerez történelmi drámát. Összefér-e a költészet a politikai szerepvállalással? Pozsgay és Szabó szerint igen. Petőfi is jelöltette magát az országgyűlésbe Szabadszállás követeként. Fazekas István polgármester-jelöltként indul az őszi választásokon, de korábban is vállalt kultúrpolitikai szerepet, amikor műpártoló alapítványt hozott létre és megalapította a Százhalom Kiadót.



