A balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan táncos mesedarabot akart színpadra állítani, amely hangzásában és látványában minden addigit felülmúl. A muzsika megkomponálására Csajkovszkijt kérte fel. A szerzőnek A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik és egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvitet mutatták be 1892 márciusában, majd ugyanezen év decemberében a pompásan kiállított színpadi művet is láthatta a közönség. A Diótörő a balettirodalom leggyakrabban játszott darabja lett. A történetben egy kislány, Marika, hol félelmetes, hol pedig csodálatos karácsonyi álmai jelennek meg. A szegedi balett-társulat előadása az egész családnak ünnepi élményt ígér.