Hogy mely iskolákból és mely évfolyamok tesztjeit kérik be az országos értékelési központba, azt mindig ott döntik el. Idén valamennyi negyedikes és nyolcadikos feladatlapját be kellett küldeniük az iskoláknak. A hatodikosokét csak 200 iskolából, a tizedikesek közül minden iskolából és képzési típusból véletlenszerűen kiválasztott 30 tanuló tesztjét ellenőrzik. Az eredményeket központilag értékelik és összegzik, a következtetéseket pedig minden résztvevő iskolával megosztják. Így azok arról is tájékozódhatnak, milyenek az eredményeik az országos átlaghoz, illetve más, hasonló jellegű településen, hasonló adottságokkal rendelkező iskolákéhoz képest. Természetesen azok a feladatlapok sem vesznek kárba, amik nem kerülnek be a tudományosan feldolgozott mintába. Ezeket az iskolákban javítják és értékelik, a tapasztalatokat pedig helyben hasznosíthatják. Az OKÉV nemcsak azt vizsgálja, hogy milyen képességekkel rendelkeznek a tanulók egy-egy területen, hanem azt is, milyen társadalmi környezetben működik a vizsgált tanintézmény, és ehhez képest milyen eredményeket ér el. Ebből számolják ki az ún. hozzáadott pedagógiai értéket, ami azt fejezi ki, mennyire eredményes az adott iskola a családból hozott hátrányok felszámolásában, a társadalmi különbségek kiegyenlítésében. Az intézmények társadalmi környezetét kérdőívek alapján mérik fel: egyiket az iskola, másikat a szülő és a gyerek tölt ki. A családok és a tanulók önkéntes alapon vesznek részt a kutatásban.

- Az iskolának fontos feladata lenne, hogy segítse a gyerekeket a családból hozott hátrányok leküzdésében, a társadalmi felemelkedésben. Sajnos azonban az a tapasztalat, hogy az iskolarendszerünk valójában nem kiegyenlíti, felszámolja, hanem inkább erősíti a meglévő társadalmi különbségeket – mondta el Dombovári Gyuláné, az Eötvös iskola igazgatóhelyettese, aki az OKÉV mérések koordinálásáért is felelős.
A negyedikes tanulók háromszor negyven percet kaptak a feladatlapokra, olvasásból és számolásból azonban a legtöbbjüknek 7-17 perc is elegendő volt azok megoldására – tájékoztatott. Kicsivel több időt vett igénybe az utolsó, gondolkodási képességet mérő feladatsor. A nagyobbak négyszer 45 percig dolgozhattak.

Idén egy új vizsgálatot is elkezdett az OKÉV. Kiválasztanak tízezer olyan nyolcadikost, akiknek az általános iskola elvégzése után is követni fogják az életpályáját. Most arról kértek nyilatkozatot a szülőktől, hogy vállalják-e a vizsgálatban való részvételt.
Az idei OKÉV mérések tapasztalatinak összegzése várhatóan nem készül el az ősz előtt. Az összefoglaló jelentéseket – amikben többféle szempont szerint is értékelni lehet az egyes iskolák eredményességét - nemcsak az érintett intézmények, hanem a fenntartó is megkapja. Ha a szülők kíváncsiak, akkor az iskolában ők is tájékoztatást kapnak ezekről, publikálásuk azonban egyelőre nem megoldott. Elképzelhető azonban, hogy a jövőben erre is sor kerül, hiszen a minőségbiztosítási rendszerek bevezetésével egyre hangsúlyosabbá válik a teljesítmény mérése, és az is, hogy az iskola működése minden használó számára átlátható, megismerhető legyen.