Az Ebola vírust 1976-ban azonosították először, és az elmúlt évtizedekben nyolc járványt okozott Afrika területén. Ezeknek alkalmanként néhány száz fő esett áldozatul. A tavalyi évben azonban jóval nagyobb erejű pusztulást indított el a megbetegedés, amelynek hátteréről, gyógyításáról a százhalombattai "Matrica" Múzeumban nyílt kiállítás.
A január 30-i megnyitó közönségének dr. Teremi Ferenc, a Százhalom Egészségügyi Központ orvos igazgatója tartott rövid ismertetőt. Az intézmény sok segítséget nyújtott a kiállítás létrejöttéhez.
A bemutató fotókkal, adatokkal, információkkal járul hozzá, hogy az érdeklődők árnyalt és reális képet alakítsanak ki a 2014-es év egyik legfelkapottabb médiatémájával kapcsolatban. Emellett enteriőrök segítenek elképzelni, milyen különbségek vannak a fertőző betegségek nyugati és afrikai kezelése között.
Dr. Teremi Ferenc előadásában nemcsak a gazdasági különbségekkel magyarázta, hogy egy viszonylag jól kezelhető betegség a fekete kontinensen több ezer ember halálát okozza, hanem inkább a kulturális sajátosságok szerepét hangsúlyozta ki.
Az Ebola víruscsalád a Kongó egyik mellékfolyójáról kapta a nevét. A denevér, az antilop és a majom testében is kimutatták, valószínűleg ezeknek az állatoknak az elfogyasztásával fertőzte meg az embert. Emberről emberre csak direkt kontaktus útján, testváladékkal terjed, tehát a levegőből, cseppfertőzéssel nem lehet elkapni. Az előadó szülész-nőgyógyász szakorvosként meglepőnek nevezte, hogy a vírusfertőzésből meggyógyult férfi ondója még három hónapon át megfertőzheti a vele érintkezőt.
Az Ebola 2014-ben Nyugat-Afrika három országában – Guinea, Sierra Leone és Libéria -, 22 millió ember lakta, nagyjából Franciaország méretű területen terjedt el. Az első áldozatát 2014 márciusában szedte. A gyerek denevértől kapta a fertőzést, amelyet az egész családjának átadott. A betegségbe valamennyien belehaltak, de az egészségügyi hatóságok akkor még nem ismerték fel a kórokozót, amely október 5-ig nyolcezer embert betegített meg.
Az érintett lakosság körében az a hiedelem terjedt el, hogy a betegséget azok okozzák, akik gyógyítani, segíteni érkeztek hozzájuk, így több külföldi újságírót, kormánytisztviselőt, egészségügyi szakembert lemészároltak és tetemüket a latrinákba dobták. Ezek a téves meggyőződések nemcsak a falvakban, hanem a városokban is zavargásokhoz vezettek.
Az Ebola-fertőzés az említett területen rendkívül gyorsan terjed. Míg 2015. január 4-én 20 600 fölötti megbetegedést és 8 200 fölötti halálesetet tartottak nyilván, január 20-án már 21 400 fölé emelkedett a megbetegedések és 8 400 fölé a halálesetek száma, 22-én pedig megközelítette a 22 ezret a betegek és elérte a 8600-at a halottak statisztikája. A világ más részein mindezidáig csak szórványosan regisztráltak fertőzötteket.
Az Ebola-fertőzés az első öt-hat napban az influenzához hasonló tüneteket okoz, és aki felépül ezekből, gyógyultnak tekinthető. Aki viszont nem győzi le a fertőzést, annak 6-16 nap után már komolyabb tüneteket okoznak a belső szerveken létrejövő bevérzések, a betegség rendkívüli szövődményei. Ezek csak ritkán alakulnak ki 15 évesnél fiatalabb korban, és a legveszélyeztetettebbek a 45 évesnél idősebbek. Ezekbe a szövődményekbe a betegek 71 százaléka belehal, aki pedig meggyógyul, még sokáig vírushordozó, belső szervei, veséje, mája pedig maradandó, súlyos károsodásokat szenvednek. A megelőzésben óriási szerepe van a higiéniának, és a tragédiát éppen az okozza az Ebola sújtotta területen, hogy az emberek ragaszkodnak szokásaikhoz, így például a temetés előtti balzsamozáshoz, amely melegágya a fertőző testváladékok átadásának.
A vírus elleni védőoltással egyelőre csak kísérleteznek. Háromféle vakcina fejlesztése folyik – biztató eredményekkel. Magyarországon az Ebolával kapcsolatban mindezidáig nem történt járványügyi esemény.
A "Matrica" Ebola kiállítása július 5-ig lesz látható, amely időszak alatt két ismeretterjesztő előadásra is sor kerül. Az egyiket február 18-án két magyar orvos fogja tartani, akik dolgoztak a járvány által sújtott területen, a másik márciusban lesz hallható Teremi doktortól a járvány történetéről és egészségügyi hátteréről.













