Szalay Ádám, a TV2 Napló című műsorának főszerkesztője személyesen a 2006-os Titokfilm alkotójától, Jack Canfieldtől sajátította el az erre vonatkozó tanításokat, manapság pedig feleségével személyiségfejlesztő és motivációs tréningekkel járják az országot.

Aki ránéz a negyvenes évei elején járó – jóképű, derűs, barátságos, egyébként három gyermeket nevelő és 27 éve boldog házasságban élő - Szalay Ádámra, azonnal elhiszi, hogy ez az ember ismeri a siker titkát. Aki pedig végighallgatta április 9-i előadását a százhalombattai BKK-ban, meg is győződhetett erről.

Mint elmondta, élethivatásának érzi, hogy továbbadja a tanítást, de a nyilvánosság előtti élő előadás kezdetben jelentős kihívás elé állította, vagyis komfortzónán kívül érezte magát.

Márpedig, ha változást akarunk az életünkben, meg kell fizetni az árát, például azzal, hogy átmenetileg kilépünk ebből a kényelmi zónából. Fontos az elköteleződés, valamint a visszajelzés is, a kritika egyenesen a "bajnokok reggelije". El kell fogadni azt is, hogy a sikerhez kudarcokon keresztül visz az út, így tanulunk, emellett meg kell tanulni kérni is. A "Drágám, a tányérok nem mennek maguktól a konyhába!" megfogalmazás helyett célszerűbb azt mondani: "Szeretném, ha heti háromszor te mosogatnál."

Nincs előre lépés önbecsülés nélkül, és azt is tudnunk kell, mi "mindent cipelünk a zsákunkban". Aki például gyakran hallotta gyerekkorában a szüleitől, hogy a gazdagok mind tolvajok, valószínűleg nem lesz gazdag, amíg nem számol le ezzel az előítélettel. Ha letesszük a batyut, és tudatosítjuk, mi van benne, elkezdődhet a változás.

Szalay Ádám egy olyan titkot is elárult, ami a Titokfilmből kimaradt: nem azt vonzzuk magunkhoz, amire vágyunk, hanem azt, amik vagyunk. Ha azt akarjuk, hogy megváltozzon az életünk, meg kell változnunk. Ehhez ajánlott a száz százalékos felelősségvállalás, a sikerorientáltság, életcélunk és feladataink tisztánlátása, és sokat segíthet az átláthatóság is. Ha ugyanis a környezetünkkel is megosztjuk célkitűzéseinket, a külső nyomás hatására könnyebben válnak szokássá a kezdetben kényelmetlen, új viselkedésminták.

Aki tudja, mi teszi boldoggá, könnyebben "lemegy a pályára", és szenvedélyesebben küzd meg a céljaiért. Ha csak "fogynom kéne", az nem a saját elhatározásom. A legtöbben pedig azért nem kapják meg, amit akarnak, mert egyszerűen képtelenek eldönteni, hogy mit is akarnak.

A jó ötlet kevés, a célokat konkrétan meg kell fogalmazni. Például így: "2014. május 31-től 300 ezer forint a nettó jövedelmem." és semmiképp sem így: "Úristen, miből fogom kifizetni a számlákat?"

A "tegyünk úgy, mintha" elve első látásra varázslásnak tűnhet, de nem az. Jó példa rá a sikeres vezérigazgató, aki karrierjét pompás irodája berendezésével kezdte. Az inspiráló környezetre ugyanis most van szükség, nem pedig akkor, amikor már elértük a célunk.

Szalay Ádám egyébként egyáltalán nem hozta be az előadóterembe az ezotériát, hallgatóságát azonban búcsúzóul arra kérte: hagyják ott a kifogásokat.