Amerika a jövő országa, az ígéret földje, a lehetőségek hazája, egy tündérmese, főként a 20. század eleji magyar nincstelenség felől nézve. A magyarországi szegénylegények, zsellérek, napszámosok, cselédek százezrei hagyták el a hazát az itthoni gondok enyhítése, a könnyebb jövő reményében. Fiumében mondtak búcsút Európának, s többhetes utazás után Ellis Islanden találkoztak először a meseországgal, ahol azonnal hunkyk lettek, "izompacsirták", és nyelvtudás híján a legkeményebb munkákra osztották be őket. Hitték, hogy hazatérnek, földet, házat vesznek majd a kint keresett pénzből, de a kivándorlóknak csak negyede tért vissza Magyarországra.

Róluk szól most a tánc, a tántorgókról, a bátrakról és bizonytalanokról, akik éhesen és tétován várták az ügynököt, hogy rabszolgamunkára vigye őket Pennsylvania bányáiba. Az I. világháború előtt tiszta tekintettel, de "szédölögve" érkeztek az idegen világba, ahol megtanultak élni, de mindvégig kívülállók maradtak. Nekik állít emléket Fitos Dezső Társulata, megmutatva négy kivándorló legény sorsán keresztül a magyar paraszti exodust. (Belépődíj: 7-15. sor: 1.000 és 1-6. sor és páholy: 1.500 Ft)