A veszettség nagyon veszélyes, gyógyíthatatlan betegség, éppen ezért nagy gondot kell fordítani a megelőzésre. A kutyák évenkénti veszettség elleni oltása mellett 1992 óta – a nyugat-európai gyakorlatot átvéve – hazánkban is minden évben „oltást” kapnak a rókák, ugyanis ezek az állatok a betegség legfőbb terjesztői. Oltóanyaggal átitatott, az ember számára bűzös, a rókák számára azonban csalogató illatú csalétkeket szórnak le repülőgépről, kis magasságból.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium arra is felhívja a figyelmet, hogy aki a vakcinázott területen elhullott vad- vagy háziállatot talál, ne érintse azt meg, hanem azonnal értesítse a legközelebbi állatorvost, az önkormányzatot, illetve a vadásztársaságot.
A vakcina emberre és állatra nem jelent veszélyt, ennek ellenére hozzányúlni nem szabad. Ha mégis ép bőrfelülettel érintkezne, jódtartalmú fertőtlenítőszerrel vagy 70 százalékos alkohollal le kell mosni, ha azonban friss sebbe vagy a nyálkahártyára kerülne az oltóanyag, azonnal orvoshoz kell fordulni.
Fontos, hogy a csalétket a rókák szedjék össze, éppen ezért az április 10 és 16 közötti kampányt követően ebzárlatot rendelnek el, ami annyit jelent, hogy a kutyákat zárva kell tartani, közterületre csak pórázon szabad kivinni. Az ebzárlat huszonegy napig tart.
A vakcina emberre és állatra nem jelent veszélyt, ennek ellenére hozzányúlni nem szabad. Ha mégis ép bőrfelülettel érintkezne, jódtartalmú fertőtlenítőszerrel vagy 70 százalékos alkohollal le kell mosni, ha azonban friss sebbe vagy a nyálkahártyára kerülne az oltóanyag, azonnal orvoshoz kell fordulni.
Fontos, hogy a csalétket a rókák szedjék össze, éppen ezért az április 10 és 16 közötti kampányt követően ebzárlatot rendelnek el, ami annyit jelent, hogy a kutyákat zárva kell tartani, közterületre csak pórázon szabad kivinni. Az ebzárlat huszonegy napig tart.
