A bírói tanácsban egy hivatásos és két laikus bíró, nagyobb horderejű ügyek esetében két bíró és három ülnök igyekszik fényt deríteni az igazságra, vagy legalábbis közel kerülni hozzá. A civil segítőknek nemhogy nem kell, de nem is szabad jogtudósnak lenniük. Nekik épp az a szerepük, hogy "józan paraszti ésszel" szemléljék az eseteket, kívülállóként észrevegyenek olyan részleteket, ami elkerülhette a szakmabeliek figyelmét, vagy, hogy kérdéseikkel segítsék a bíró gondolkodását, az ügy minél szélesebb körű áttekintését.

Koncsár Sándornét pedagógusként nemzedékek ismerhetik Százhalombattán, hiszen 22 éven át tanított az Eötvös iskolában. Nyugdíjba vonulása után elfogadta az önkormányzat megkeresését, hogy ülnökként segítse a Budapest Környéki Törvényszék munkáját. Az elmúlt hat és fél évben 37 különböző büntetőügyet – pénzhamisítás, rablás, súlyos testi sértés, gyilkosság – kísért végig a tárgyalótermekben. Az utóbbi két és fél évben a Tatárszentgyörgyről elhíresült romagyilkosságok perén vett részt, de jelen volt az anya gondatlanságának áldozatul esett Dominik ügyénél is. Megrázó, felemelő és tanulságos pillanatokat élt át.

- Sok esetben soha nem fogjuk megtudni az igazságot – foglalja össze tapasztalatait. – Igazmondási kötelezettsége csak a tanúknak van, a vádlottaknak nincs. A szemükbe nézve egy egészen más világot láttam meg, mint amit korábban ismertem. Számomra idegen emberi tulajdonságokkal találkoztam. Próbáltam megfejteni a pszichéjüket, de nem nagyon tudtam. Különösen, amikor több vádlott is volt és egymást vádolták. Nem hiányzott ez az életemből, de mégiscsak jó, hogy megismertem.

A másik oldalon azonban közelebbről megtapasztalhatta a bírósági munkát is, ami maximálisan kivívta nagyrabecsülését. A bírónak mindenhez értenie kell. A szakértő soha nem jelenti ki, hogy "ez így volt", legfeljebb azt fogalmazza meg, hogy "nagy valószínűséggel így történhetett". A bírónak át kell látnia minden részletet, ismernie kell a körülményeket és neki kell meghoznia a végső döntést.

- Nagy élvezettel hallgattam a tárgyalásokon a szakértők előadásait. Különösen akkor volt nagy élmény, amikor gyakorlatias módon számoltak be a tevékenységükről, hogy egy laikus is megértse. Érdekes megismerni egy-egy pszichiáter vagy pszichológus, vagy egy informatikus szakvéleményét. Szinte tudományos előadást hallhattam egy homogenetikus szakértőtől, aki a helyszínen hagyott biológiai nyomoktól eljut a tettesig.

A tárgyalássorozat végén, amennyiben a vádlott bűnösnek bizonyul, a bíró megvitatja az ülnökökkel, hogy a törvény szerint mekkora büntetés szabható ki az adott ügyben és szavaznak a mértékéről.

Amikor a tanárnőt először felkérték, még aktív pedagógusként visszautasította, mert nem szeretett volna olyan sok időt távol tölteni a tanítványaitól, amennyit ez a feladat megkíván. Nem egy esetben hetente kétszer-háromszor is részt kellett vennie a különböző tárgyalásokon, alkalmanként külső helyszíneken, akár Debrecenben is. Ha egy ügyet felvállalt, azt végig kellett vinnie. Ezért a romagyilkosságok tárgyalássorozatának augusztusi lezárása után már nem vállalt újabbat, mert januárban betölti az ülnöki lehetőség felső korhatárát.

Az ülnök személyére bárki javaslatot tehet. Ezt a lehetőséget négy évenként a helyi önkormányzatok hirdetik meg. A jelöltek közül az illetékes önkormányzatok (helyi, megyei, fővárosi) döntenek. A feladatkör betöltésének feltétele a büntetlen előélet, választói jog, betöltött 30., de még el nem ért 70. életév, magyar állampolgárság. Az általános ülnökök mellett munkaügyi és katonai, valamint pedagógus ülnökök működnek közre az igazságszolgáltatását munkájában. Legközelebb 2015 tavaszán várható ülnökválasztás.