Tizenkét év vastapssal kísért menetelés után Százhalombattára érkezik a Szegedi Kortárs Balett Carmina Buranaja. Bár az egyfelvonásos darab annak idején megosztotta a kritikusokat, a közönség számára mindent elmond, hogy a 2001-es bemutató óta folyamatosan szerepel az egyébként csöppet sem szegényes repertoárban, a társulat a fél világot bejárta vele, és még mindig teltházakat vonz, ahányszor csak műsorra tűzik.
Kirobbanó sikert aratott Szeged után a fővárosi Tháliában, azután pedig 2006-ban a lyoni táncszínházban is. Az 1200 férőhelyes Maison de la Danse közönsége az előadás végén tízperces vastapssal, hangos brávózással, felállva ünnepelte Juronics Tamás koreográfiáját, a Molnár Zsuzsa és Stadler Ferenc alkotta látványt, valamint a táncosok magas színvonalú teljesítményét.
"A Carmina dekoratív, szórakoztató előadás, lenyűgöző látványvilággal, jó táncosokkal: végül is ez nem kevés. Együgyűen szépséges mese a szerencse csalfaságáról, szenvedélyes szerelemről, barbár babonákról, féktelen italozásokról, a halál legyőzhetetlenségéről. " "A Szegedi Korrtárs Balett táncosai olyanok, mint egy többgenerációs artistacsalád tagjai, akiknek egy törtmásodpercnyi szemvillanáson, elkapott mozdulaton múlhat az életük." "Nagy erőket mozgató és látványos mű", világszínvonalú előadás - olvasható a kritikákban. A negatív vélemények olykor öncélú erotikával, illetve a látvány túlhangsúlyozásával vádolják a darabot.
Maga a koreográfus és együttesvezető Juronics Tamás pedig így mutatja be: "Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra. Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érezheti magát, a szerelem minden rosszat elfeledtető érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet. De Fortuna csalfa és kegyetlen, nem törődik a pillanat szépségével."
A darab alapját képező, 1803-ban előkerült középkori versgyűjteményt Carl Orff 65 éves kantátája tette a mai napig különösen népszerűvé. A középkori, latin nyelvű diákdalokból álló válogatás szerelmi, moralizáló, szatirikus énekekből, paródiákból áll. A kocsmai énekek, a bordalok Fortuna, a szerencse, a sors álhatatlanságáról szólnak, üzenetük a "világra fittyet hányás", az élet ünneplése minden félelmünk és fájdalmunk ellenére.
A Szegedi Kortárs Balett Carmina Burana című egyfelvonásosát október 12-én, 19 órakor láthatjuk a Barátság Kulturális Központban.
