A turizmus átlagon felül teljesít Pest megyében

A Pest megyei gazdaság és munkaerőpiac 2012. évi teljesítményével kapcsolatban még nagy a bizonytalanság. Mindenekelőtt azért, mert a részletesebb adatok még nem érhetőek el, illetve a tavalyi évre csak a KSH 2012 decemberében közreadott, az első három negyedév fontosabb gazdasági és népmozgalmi adatait összegző Pest megyei tájékoztatója alapján következtethetünk. Megállapíthatjuk azonban, hogy jelentősebb meglepetésre aligha számíthatunk; az első kilenc hónap alatt megfigyelhető folyamatok megerősítették az első negyedévben megfogalmazott feltételezéseket arról, hogy a Pest megyei gazdaság alkalmazkodása lassú és tartós folyamatnak ígérkezik. Tekintettel a hazai vállalati és fogyasztói kereslet viszonylagos nagy súlyára, a kereskedelem és általában a szolgáltató szektor részarányára, valamint az ipar érzékelhető szerkezetváltására; és különösen azért, mert az építőipar visszaesése fokozottan érinti Pest megyét, amely erősen kitett a lakáscélú ingatlanfejlesztések alakulásának, ezúttal az új építésű lakások építésének igen jelentős visszaesésének. A kérdés az, elérkezett-e a mélypontra a nemzetgazdasági teljesítmény tizedét közvetlenül, illetve a főváros együtt közel felét produkáló központi megye.

Több tényező is alátámasztja azt a feltételezést, hogy a megye 187 közössége óvatos optimizmussal nézhet előre a 2013. évben. Ráadásul a jelentős térségi különbségek, amelyeket a Pest megye területfejlesztési koncepciója 2012. év végén elkészült első, helyzetfeltáró része részletesen feltárt, fokozott óvatosságra intenek egyes hátrányos helyzetű térségek jövőjével kapcsolatban. Megállapítható, hogy vannak kedvező jelek a gazdaságban. A tavalyi esztendőben megállt a beruházások csökkenése, folytatódott a vállalkozási hajlandóság javulása (a társas vállalkozások száma 4,4%-al emelkedett), enyhén javult a gazdaság teljesítménye, az ipari export például 5,6%-al, a turizmus (vendégéjszakában számítva) 5,8%-al növekedett 2012. január-szeptemberében.

Éves összehasonlításban a népesség nagyobb aktivitása (58,4%), a foglalkoztatás növekedése (511 ezer fő) és a nyilvántartott munkakeresők csökkenése (-3,1%/év) is azt jelzik, hogy a munkalehetőségek bővülése lépést tartott a munkaerőpiacra beáramló népességgel. A 2011. évi 7,8%-os munkanélküliség ráta 9% értéken stabilizálódott (50,6 e fő), amely alatta marad az országos 10,4 %-os mutatónak; az éven belül pedig megállt az alkalmazottak számának csökkenése is (illetve enyhén növekedett, ezer fővel, így 252 ezer a legalább 5 főt foglalkoztató Pest megyei székhelyű vállalkozásoknál, valamint a költségvetési szerveknél és nonprofit szervezeteknél). Éves összehasonlításban az országos átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, illetve a munkajövedelmek, különösen a versenyszférában.

A fordulat lehetősége azonban bizonytalan, illetve törékeny. Több évre visszatekintve megállapítható, hogy nem csak a foglalkoztatás, hanem a munkanélküliség is trendszerűen emelkedőben van, pontosabban folyamatosan közelít az országos átlaghoz, tehát veszít a korábbi kiemelkedően kedvező "versenyelőnyéből" Pest megye. Erre csak részben ad magyarázatot az építőipar folytatódó mélyrepülése, vagy a mezőgazdaság számára különösen nehéz idei, aszályos év, amely közel harmadával csökkentette például a betakarított kalászos gabona mennyiségét – a Pest megyei ipar 2012. éve sem tartozik a kiemelkedő sikertörténetek közé. Az országos ipari termelés 9,2%-át előállító Pest megyei telephelyeken az első három negyedév termelése éves összehasonlításban csökkent, elsősorban kisvállalatok körében, mint ahogy csökkentek a beruházások, a feldolgozóipar gyakorlatilag stagnált, belföldi értékesítés egyes szegmensekben drasztikusan visszaesett, mint ahogy az iparban alkalmazottak száma is 6,3%-al.

Különösen figyelemreméltó a járműgyártás teljesítményének csökkenése. Amely egyben rámutat arra is, hogy az egyes ágazatokban eltérő a helyzet, és az adatok olyan változásokra engednek következtetni, amelyek nem egy általános krízisre, hanem a Pest megyei gazdaság és munkaerőpiac tartós alkalmazkodására utalhatnak. Jelentősen növekedett a kereskedelem, valamint kisebb mértékben az információ és kommunikáció ágban végrehajtott beruházások értéke. De még az iparon belül is nagy az eltérés – a legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalatok még a hazai kereslet igen jelentős visszaesése ellenére is képesek voltak a növekedésre. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) például több mint kétszeresére növelte termelési értékét, de átlagon felüli az élelmiszeripar teljesítménynövekedés is, amely az exportpiacokon ötödével bővítette értékesítését.

Általában véve megállapítható, hogy a Pest megyei feldolgozóipar gyengélkedését a hazai kereslet visszaesése eredményezte. A járműgyártással ellentétben a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásban, a villamos berendezés gyártása, a gép, gépi berendezés gyártása ágazatokban – tehát a járműgyártáson kívüli gépiparban –, valamint az "egyéb feldolgozóiparban" ugyanis erőteljes az export növekedése. A termelékenység növekedése pedig nem (pontosabban, nem csak) az alkalmazotti létszám csökkenésével magyarázható, hanem jelentős részben olyan ágazatok teljesítményével, amelyekben az alkalmazotti létszám és a teljesítmény egyidejűleg nőtt, tehát tartós alapokon nyugszik. Még inkább ez a helyzet az energetikában. Ezért joggal feltételezhető, hogy a javuló versenyképességnek köszönhetően az első negyedévben még 4,4%-al csökkenő teljesítményt felmutató Pest megyei ipar több szegmensében megteremtődött a fordulat esélye, beleértve az első negyedévben 30%-os növekedést produkáló, majd megtorpanó gyógyszeripart is.

Természetesen Pest megye gazdaságának kisebb részét adja az ipar, beruházásainak is csak a harmadát; sajátos elhelyezkedéséből és szerepéből következően fejlődésében sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak az üzleti és fogyasztói szolgáltatások, különösen a kereskedelem és a járműjavítás, az információ és kommunikáció, a szállítás és raktározás, illetve vállalkozásai számát tekintve az ingatlanügyletek, a tudományos és műszaki tevékenység területén, valamint a mezőgazdaságban működő vállalkozások. Ezeknek – különösen a társas vállalkozások – a száma folyamatosan növekedett az elmúlt 9 hónap alatt, így 2012. szeptember 30-án a regisztrált Pest megyei gazdasági szervezetek száma elérte a 194 ezret. A helyzet ugyanakkor a szolgáltatások esetében is ellentmondásos, az első három negyedév teljesítménye alapján csak a kereskedelem és gépjárműjavítás, valamint az információ és kommunikáció gazdasági ágakban azonosítható több, egyidejűleg kedvező folyamat (beruházások, alkalmazotti létszám, vállalkozások száma).

Nem meglepő, ha a gazdaság egésze, a teljes időben alkalmazott munkavállalók létszáma, és a növekedés tekintetében nem következett be még áttörés. Egyelőre a munkavállalók és munkáltatók is "alkalmazkodnak" – vállalkozással, mobilitással, a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésével.

A turizmus továbbra is kivételt jelent. A Pest megyei szálláshelyek 2012. évi adatai egészséges és kiegyensúlyozott fejlődésre utalnak, amely rendre meghaladja az országos növekedés ütemét a külföldi és a belföldi turisták tekintetében egyaránt. Az első negyedévhez hasonlóan ezúttal is a három és a négycsillagos szállodák, pontosabban a wellness-szállodák voltak a növekedés motorjai, amelyek három negyedéves összesített vendégszáma több mint harmadával, az ott eltöltött éjszakák és bevételek pedig felével(!) növekedtek, az előző év azonos időszakával összehasonlítva. Kis részesedéssel bírnak, így sajátos piaci rést töltenek ki a kastélyszállók, amelyek továbbra is kiugró növekedést érnek el, elsősorban a belföldi keresletet kielégítve. A bevételek tekintetében jó teljesítményt produkáltak még a közösségi szálláshelyek, a kempingek.

2012 első kilenc hónapjában Pest megye kereskedelmi szálláshelyein 313 ezer vendég szállt meg, 4,3%-kal több mint az előző év azonos időszakában (országosan 2,8%-kal nőtt a vendégek száma; és összesen 608 ezer vendégéjszakát töltöttek el, 5,8%-kal többet, mint egy évvel korábban (országosan 4,1%-os növekedés)). A belföldi turisták száma továbbra is felülmúlja a külföldről érkezőket, és ezt az előnyt továbbra is tartják – a vendégéjszakák tekintetében 7,4%-os növekedést értek el, szemben a külföldi vendégekkel, akik 2,4%-al több éjszakát töltöttek el Pest megyei szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégek több mint háromnegyede az Európai Unióból érkezett; továbbra is meghatározó, az első negyedévben megfigyelthez hasonlóan Pest megye legfontosabb turisztikai partnereinek tekinthetőek: Németország (14 838 vendég), Románia (13 920), Lengyelország (6 713), Olaszország (5 350), Ausztria (4 103), Egyesült Királyság (4 100). A tengerentúlról a Koreai Köztársaság a negyedik legfontosabb küldő országgá lépett elő 8 920 vendéggel és 11 343 vendégéjszakával; a vendégek számát tekintve csak Németország és Románia előzte meg, lehagyva a legtöbb európai nemzetet, és messze felülmúlva a tengerentúli országokat.

Pest megye gazdaságáról, a munkaerőpiac sajátosságairól és az egyes kistérségek eltérő helyzetéről bővebben: Pest megye területfejlesztési koncepciója – Helyzetfeltárás.

(Forrás: KSH negyedéves területi tájékoztató és "Táblázatok")

www.pestmegye.hu