A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium december 8-án tette közzé a dohánykereskedelem jogának megszerzésére irányuló pályázatot, amit február 13-ig kell benyújtani, és amivel húsz évre lehet elnyerni a jogot.

"Az állam célja nem az, hogy plusz pénzeket szedjen be a kiskereskedelmi jogokért, hanem az, hogy a fiatalkorúak védelmében szabályozzuk a dohánytermékek forgalmazását. Ennek megfelelően évente nettó százezertől kettőszáznegyvenezer forintig terjed az a koncessziós díj, amit a kiskereskedőknek be kell fizetni" – nyilatkozta Gyulay Zsolt, a koordinációt végző Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

A pályázat beadási díja huszonötezer forint, és ezzel egy időben százezer forint biztosítékot is le kell tenni. A kétezernél kevesebb lakosú helységekben nettó százezer, kettő- és tízezer fő között százhatvanezer, a tízezer fő feletti településeken – így Százhalombattán is – kétszázezer forint az éves koncessziós díj.

Az olyan településeken, ahol az állandó lakosok száma nem haladja meg a kétezret, legfeljebb egy dohányboltra köthető szerződés, nagyobb lakosságszám esetén, minden kétezer lakos után további egyre, így Százhalombattán összesen tíz értékesítési pont működhet majd. Egy személy több érvényes pályázatot is benyújthat, de egy időpontban legfeljebb öt koncessziós szerződése lehet hatályban. Ha több dohánybolt is van a településen, akkor egy tulajdonos a helyi boltok legfeljebb kétharmadát birtokolhatja. A pályázatokat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. bírálja el, döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

A "dohánybolt" fogalmát a "fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről" szóló törvény eredetileg úgy határozza meg, hogy az nem mozgó, más üzlettől elkülönülő, önálló egység, amelyben kizárólag dohányzással összefüggő árucikk, illetve a jogszabályban meghatározott termék forgalmazható. Ez december elején módosult, és bekerült a lottó és sorsjegy is. Ezzel közel egy időben röppent fel az az ötlet, hogy a 15-20 százaléknál magasabb alkoholtartalmú italok kereskedelmét is a dohányéhoz hasonlóan szabályozza az állam, így elképzelhető, hogy a tömény szeszek is terméktársak lesznek a trafikokban.

A pályázat maximális 120 pontjából 25 pontos előnnyel indul, aki vállalja, hogy július 1-jén megnyitja az önálló üzletet, de komoly kötbért kell fizetnie, ha mégsem. Nagy súllyal esik a latba a pályázó üzleti terve, és előny a szakmai tapasztalat. További fontos pontokat ér, ha valaki családtagokat vagy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat a vállalkozásban.

A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete (MDKE) szerint, akik eddig is dohánykereskedelemből szerezték bevételük 80 százalékát, azoknak nem jelenthet jelentős változást az új szabályozás. Azoknak viszont, akiknél csak a forgalom felét, vagy ennél alacsonyabb arányt tesz ki, dönteniük kell, folytatják-e az új feltételek mellett.

Többnyire nem indulnak a pályázaton városban található kis vegyesboltok, mivel forgalmuknak viszonylag kis százalékát teszi ki a dohányáru, amit ugyan egyelőre ellensúlyoz a többi termék, de nem érné meg külön helyiséget kialakítani miatta. Nagy valószínűséggel pályáznak viszont a nagyobb kereskedelmi egységek és a dunafüredi benzinkutat működtető cég is. A városközpontban található élelmiszerüzlet is fontolgatja a lehetőséget, bár helyzetüket tovább bonyolítja, hogy ősszel már új épületben folytatják működésüket. A szomszédságában található vendéglátóhely sem zárkózik el a pályázattól, de egyelőre tanulmányozzák a feltételeket és lehetőségeket.

Sok kereskedő úgy véli, a dohányforgalmazás a maga alacsony árrésével nem éri meg sem az anyagi, sem az adminisztratív ráfordítást, ráadásul hiába a szoros határidő, sok kérdés még mindig nyitott. Mindenesetre július 1-jéig még változatlan feltételekkel és helyszíneken juthatunk dohánytermékhez.