Százhalombattára vonatkozó forrásokkal ellátott naptár jelent meg Dr. Krizsán László szerkesztésében, melyet január 16-án személyesen is bemutatott. A küllemében és tartalmában különleges kiadvány szakmai szempontból hiánypótló is lehetne, ha forráskritikát is tartalmazna.
Egy dokumentumból kiragadott idézet önmaga nem adhat magyarázatot a történésekre és a forrásmegjelölés sem minden esetben pontos. Zavarba ejtő a források nem kronologikus közlése is. A múzeum szakmai kötelességének tartja a naptárban közölt némely adat pontosítása és kiegészítése.
Az áprilisi lapon a Professzor úr szájhagyományra, az irodalomra, valamint egy XVIII. századi tudósra hivatkozva, Kézai Simon krónikájában szereplő Potentiana római települést az Óvárosban található bronzkori földvárral azonosítja. A történettudomány már több ízben bebizonyította, hogy a középkor nagy történetírói az általuk ismert forrásokat gyakran felhasználták saját krónikájukba, mit sem törődve a történeti, geográfiai tényekkel. Nem volt ez másképp Kézai mesterrel sem, kinek fantáziáját az aquincumi (Sicambria), a tétényi (Campona), vagy akár a százhalombattai (Matrica) római táborok akkor még hatalmas maradványai hozták mozgásba. Potentiana egyébként, mint pannóniai helység az ókori helynevekre vonatkozó forrásokban sehol sem szerepel, Kézai Simon mester magyar krónikájában találkozhatunk vele először. E középkor szülte település létét számos későbbi történetíró tévesen vette át és örökítette tovább.
Az októberi lapon található „Batta Napóleon ellen készül” oldal az 1809-ben Napóleon hadserege ellen emelt sáncokról mutat be egy festményt, további magyarázat nélkül. Pedig fontos tudnunk, hogy Dunafüred déli részén, a Dunára merőleges közel 1 km hosszú újkori töltéstől délre, a Duna-parton egy földerődöt találunk, az ún. Napóleoni sáncokat. A sáncokat József nádor építteti 1808-ban, a franciák elleni újabb háború közeledtével, a Dunán vonuló védvonalnak egyik állomásaként. A földerőd építését 1809. november végén, a francia csapatok magyarországi kivonulása után függesztik fel. A sáncrendszer ma is jól látható a Csónakház és a Mol. Rt. határolta területen.
A kalendárium júniusi, 1903-as névváltoztatási oldalához hozzátartozik egy pontosítás: a Százhalombatta névjavaslat már egy fellebbezés eredménye, hiszen eredetileg Varjasbattának kívánta törzskönyvezni az Országos Községi Törzskönyvbizottság. Az említett névjavaslatok ezen elnevezés ellen merültek fel.
A kiadvány figyelemre méltó forrásközlése a battai jobbágyok levelei az őket terhelő adók csökkentése érdekében, melyek bepillantást engednek egy kis település mindennapi gondjaiba. A naptár további érdekessége Érdy (Luczenbacher) János kutatásait bemutató oldal.
Az áprilisi lapon a Professzor úr szájhagyományra, az irodalomra, valamint egy XVIII. századi tudósra hivatkozva, Kézai Simon krónikájában szereplő Potentiana római települést az Óvárosban található bronzkori földvárral azonosítja. A történettudomány már több ízben bebizonyította, hogy a középkor nagy történetírói az általuk ismert forrásokat gyakran felhasználták saját krónikájukba, mit sem törődve a történeti, geográfiai tényekkel. Nem volt ez másképp Kézai mesterrel sem, kinek fantáziáját az aquincumi (Sicambria), a tétényi (Campona), vagy akár a százhalombattai (Matrica) római táborok akkor még hatalmas maradványai hozták mozgásba. Potentiana egyébként, mint pannóniai helység az ókori helynevekre vonatkozó forrásokban sehol sem szerepel, Kézai Simon mester magyar krónikájában találkozhatunk vele először. E középkor szülte település létét számos későbbi történetíró tévesen vette át és örökítette tovább.
Az októberi lapon található „Batta Napóleon ellen készül” oldal az 1809-ben Napóleon hadserege ellen emelt sáncokról mutat be egy festményt, további magyarázat nélkül. Pedig fontos tudnunk, hogy Dunafüred déli részén, a Dunára merőleges közel 1 km hosszú újkori töltéstől délre, a Duna-parton egy földerődöt találunk, az ún. Napóleoni sáncokat. A sáncokat József nádor építteti 1808-ban, a franciák elleni újabb háború közeledtével, a Dunán vonuló védvonalnak egyik állomásaként. A földerőd építését 1809. november végén, a francia csapatok magyarországi kivonulása után függesztik fel. A sáncrendszer ma is jól látható a Csónakház és a Mol. Rt. határolta területen.
A kalendárium júniusi, 1903-as névváltoztatási oldalához hozzátartozik egy pontosítás: a Százhalombatta névjavaslat már egy fellebbezés eredménye, hiszen eredetileg Varjasbattának kívánta törzskönyvezni az Országos Községi Törzskönyvbizottság. Az említett névjavaslatok ezen elnevezés ellen merültek fel.
A kiadvány figyelemre méltó forrásközlése a battai jobbágyok levelei az őket terhelő adók csökkentése érdekében, melyek bepillantást engednek egy kis település mindennapi gondjaiba. A naptár további érdekessége Érdy (Luczenbacher) János kutatásait bemutató oldal.
