A beruházást főleg az sürgette, hogy Érdnek évek óta nem volt gyepmesteri telepe. A korábbi gyepmesteri telepet botrányos ügyek miatt megszüntették. Az egykori telep egy hullámpalával lefedett ketrecsorból állt, oda zárták el a befogott kutyákat, amelyeket a türelmi idő letelte után a helyszínen elpusztítottak, tetemük pedig az ugyanott lévő konténerbe került. Miután az állatvédők felderítették a telep hollétét, és arról is gondoskodtak, hogy a sajtó a nyilvánosság elé tárja az ottani állapotokat, az önkormányzat felszámolta a négylábúak siralomvölgyét. A város területén befogott kóbor (illetve gazdátlan) kutyákat a szomszédos Fejér megyébe szállították egy megállapodás értelmében.

Az új gyepmesteri telep létesítése évek óta szerepel a tervekben, most pedig végre meg is valósult. Talán azért tartott ennyire sokáig a készülődés, mert az önkormányzat olyan megoldást talált, amely valóban huszonegyedik századinak mondható: nem csupán gyepmesteri telepet hozott létre, hanem egyúttal állatmenhelyet is, ami azt jelenti, hogy – hacsak nem gyógyíthatatlan beteg az állat - vége a kutyák tizennégy nap utáni elaltatásának. A befogott állatok karanténban töltenek két hetet, majd a menhelyre kerülnek, ezzel azonban a történet nem ér véget. A cél ugyanis nem az, hogy ott éljék le életüket, hanem hogy otthonra, gazdára találjanak.

Az érdi önkormányzat megtalálta a lehető legszerencsésebb megoldást. Megépítette közel kilencven millió forintért a telepet, majd a működtetéssel a Sirius Állat- és Természetvédelmi Alapítványt bízta meg, és a fenntartás költségeihez havonta 1,2 millió forintot is biztosít a város.
A telep kenneleiben száz kutya elhelyezésére van lehetőség. Február közepére már ki is tehették a „megtelt” táblát, sőt, máris bővíteni kellene. Ez is azt bizonyítja, hogy nagy szükség volt rá. Böjtös Andrea, az alapítvány kuratóriumának elnöke bízik benne, hogy jól gazdálkodnak majd a hellyel, és a telep nem végleges, hanem csak átmeneti otthont biztosít a gazdátlan kutyáknak. Ehhez számít az állatvédők és az állatbarátok segítségére, hogy minél többen keressék fel a menhelyet, ha kutyát szeretnének magukhoz fogadni.

Százhalombattán nincs menhely, csak gyepmesteri telep, ahol a szabályok értelmében nem tarthatók huzamosabb ideig a befogott állatok, azokat a két hetes türelmi idő eltelte után el kell altatni. A Százhalombattai Állatvédők Köre (SZÁK) tavaly azzal a kéréssel kereste meg az önkormányzatot, hogy bízza meg az egyesületet a telep működtetésével és járuljon hozzá a bővítéshez, hogy a gyepmesteri feladatok mellett menhelyi tevékenységet is végezhessenek. A kérést a képviselők nem támogatták, így minden maradt a régiben.

Az érdi ebtelep megnyílása után azonban módosult a helyzet: a százhalombattai önkormányzat a helyi gyepmesteri telepről a menhelyre szállított kutyákért térítést fizet majd a Sírius Alapítványnak.

- Én közvetítek az alapítvány és az önkormányzat között – mondja Németh László battai gyepmester. – A kapcsolatunk nem most kezdődött, tavaly október óta több kutyát átvettek a telepünkről. Jó lenne, ha ez hivatalos keretek között folytatódna, ezért az alapítványtól egy szerződéstervezetet várunk. Úgy gondolom, évente ötven kutyát vinnénk át a menhelyre. Ennél több a városban a gazdátlan kutya, de szerintem az öreg és a beteg állatokat nincs értelme odavinni, mert nekik nincs esélyük arra, hogy valaki kiviszi őket a menhelyről. A férőhelyek száma pedig véges.

Böjtös Éva, az alapítvány egyik kulcsembere szinte állandóan úton van. Kutyáért megy, aztán kutyákat szállít egy csepeli állatorvoshoz, ahol baráti áron végzik el az ivartalanítást. Támogatókat keres, mert a menhely lakóit etetni is kell, és nem mindegy, hol és mennyiért szerzi be az állateledelt.

- Máris bővíteni kellene a telepet – mondja. – Hihetetlen, de betelt, és egyelőre kevesen vannak azok, akik innen visznek kutyát. Sokkal többen vannak, akik hoznának, de már nincs hová. Azt se bánnánk, ha nemcsak állatokat hoznának, hanem pénzt is, mert pillanatnyilag arra lenne a legnagyobb szükségünk.

A Sírius Alapítvány tagjai térítés nélkül végzik munkájukat. Elkötelezett állatvédők, nem számítják fel se az idejüket, se a költségeiket, így a kutyák megmentése nemcsak hogy nem jövedelmez nekik, de még pénzükbe is kerül.

A menhely közvetlenül Százhalombatta mellett található. Szívesen fogadják a látogatókat, akár kutyát keresni, akár az állatok körüli munkákban segédkezni, akár csak nézelődni érkeznek.
Kedves olvasó! Ha házőrzőre, vagy csak kedves, négylábú barátra van szüksége, ne a hirdetéseket böngéssze! Mindenekelőtt nézzen körül a menhelyen, ahol egészen biztosan megtalálja azt a kutyát, amelyik leginkább megfelel az elképzeléseinek. Van ott kicsi és nagy, mindenféle színű, fajú és ivarú, ugatós és csöndes.
Egyetlen közös tulajdonságuk van: mindannyian gazdára várnak.