Még van pár hetünk arra, hogy a naptár szerint is elbúcsúzzunk az idei nyártól. Gyorsan elrepült a vakáció, a szabadságon töltött néhány nap. A hűvösebb évszakokra csak az emlékek maradnak. Hogyan őrzik meg ezeket a százhalombattaiak?
Horváth Anikó, adminisztrátor: Mi leginkább a kamrában raktározzuk a nyarat, mert sok gyümölcs terem a kertünkben, ezekből finom befőtteket készítünk. Lassan a szekrények hátsó polcaira kerülnek a vékonyabb ruhák is. Egy-egy hajtogatáskor eszembe jut, merre jártunk a gyerekekkel, amikor ezeket viseltük. Sokat kirándultunk, fotóztunk. A képeket albumba rendezzük az ikrekkel, olyankor felelevenítjük a történteket, és biztosan így teszünk majd télen is.
Horváth Anikó, adminisztrátor
Guszmann Frida, hatodik osztályos tanuló: A bizonyítványomban őrzöm a nyár emlékeit. Az elmúlt tanévet a családommal külföldön töltöttük, ott jártam iskolába. A nyári szünet nagy részét tanulással, a magyarországi vizsgákra való felkészüléssel töltöttem. Szerencsére, mindent be tudtam pótolni, mostanra igazi hatodikos lettem. Nemsokára visszautazunk, és magammal viszem azokat az apró tárgyakat, amiket a barátaimtól kaptam az elmúlt hetekben. Ha rájuk nézek a következő hónapokban, eszembe jutnak, akik bizony gyakran hiányoznak.
Guszmann Frida, hatodik osztályos tanuló
Miákits-Timár Zsuzsa, tanár: Digitális fényképezőgépünk van, és az egy emléktemető. Csak kattintgatunk vele összevissza, aztán a több száz képet végig se nézzük rendesen. Legfeljebb feltöltjük a gépre, aztán ott porosodik a merevlemezen a "formatcékettőspontig". Idén viszont, öt éve először jutottunk el nyaralni, ezért elhatároztunk egy forradalmi változtatást. Vettünk képkereteket, abba kerül majd a két legjobb nyári fotó. A válogatással egyelőre ott tartunk, hogy a több száz képet feltöltöttük a gépre...
Miákits-Timár Zsuzsa, tanár
Bezeczky Csaba, villamosmérnök: Sajnos, ez a nyár olyan hamar eltelt, hogy mire észbe kaptunk, már azt láttuk, hogy hullnak a fák levelei a kertünkben. Nem minden sikerült úgy, ahogyan szerettük volna, ezért mi inkább a tanulságokat őrizzünk meg. Azt, hogy nyaraláskor nem szabad főtérre néző szobát foglalni, mert akkor éjszakánként akaratlanul is részesei leszünk a fiatalok bulizásának. Azt is megtanultuk, hogy a tengerpart gyönyörű, de mi inkább a hegyekben tudunk kikapcsolódni. És egy édes-bús tanulsága is van az elmúlt évszaknak, az, hogy valószínűleg ez volt az utolsó, igazi családi nyaralásunk. A fiaink felnőttek, lassan a saját útjukat járják, a saját programjaikat szervezik. Én már most a jövő nyarat várom!
Bezeczky Csaba, villamosmérnök
Pásztor Imréné, nyugdíjas: A nagyszülőknek akkor csodálatos egy nyár, ha sok időt tölthetnek az unokáikkal. Nekünk ez szerencsére megadatott. Sok közös programot szerveztünk. Szántunk időt a felhőtlen kikapcsolódásra, strandolásra, eljutottunk múzeumokba és az egri várba is. Nagyon örülök, hogy amikor ezek után a fényképeket rendezgettük, vagy hosszasan beszélgettünk a gyerekekkel, sok élményt fel tudtak idézni. A közös "munka" emlékeit is elraktározzuk télre. A gyümölcsszedés, tartósítás sok vidám percet és sok-sok üveg finom befőttet eredményezett. A kellemes programok után még a rövid tanulás, gyakorlás is könnyebben ment.
Pásztor Imréné, nyugdíjas
Herkli Dominika, 3. osztályos tanuló: A nyár nekem kéthetes angoltáborral kezdődött. Nagyon jól éreztem magam, összegyűjtöttem a sok érdekes feladatlapot. Az ott tanult szavakat a fejemben őrzöm, biztosan hasznomra lesznek az iskolában. Sok időt töltöttem a nagyszüleimmel. A közös nyaralásokon készített fényképeket a számítógépen csoportosítottuk, hogy később is nézegethessük. Nagyon szeretem a vízpartot, és a kézműves foglalkozásokat, a Balatonszemesen készített virágkockát és papírvirágokat is megőrzöm. Várom már az iskolát, hogy a társaimnak elmesélhessem az élményeimet, mert az olyan, mintha mindent újra átélnék.
Herkli Dominika, 3. osztályos tanuló
