- Egész eddigi ténykedésem a közoktatás közvetlen közelében zajlott. Gimnáziumban tanítottam, majd egyetemen oktattam leendő középiskolai tanárokat. A kilencvenes évek közepén a battai Polgármesteri Hivatalban a kérdéskörhöz viszonylag közeli munkakört láttam el. Ezt követően egy országos felügyeletet ellátó szerv, a „Socrates Nemzeti Iroda” vezetését vállaltam el, amelynek tevékenysége teljes egészében lefedte a közoktatást. Munkám során teljes körűen megismerhettem a hazai általános- és középiskolák munkáját, soknak a vezetőjével ma is személyes kapcsolatban vagyok. Az iroda működtetése rendkívül fontos és izgalmas időszak volt, mert az európai oktatási programok akkor jelentek meg Magyarországon. Azokat mi vezettük be az országban, az első hivatalos pályázati köröket mi írtuk ki, bonyolítottuk le. Ennek az volt az eredménye, hogy a hazai közoktatás – hazánk hat évvel későbbi csatlakozását megelőzve – már akkor részese lett az Európai Uniónak, a hazai intézmények teljes jogú tagként vehettek részt az ottani pályázati rendszerben. 1999-ben kissé módosult tevékenységi körünk azzal, hogy feltártuk a pályázati lehetőségeket az önkormányzatokon túl a vállalkozások, elsősorban kis- és középvállalkozások előtt. Ebben az időszakban a szervezet már gazdasági társágként működött. Az elmúlt 8 esztendő során a munkatársaim komoly gyakorlatot szereztek a mindennapi munka elvégzésében, ezért úgy ítéltem meg, hogy új szakmai kihívás után nézhetek. Ekkor jött a battai igazgatói pályázat.

- A négy pályázó közül ön lett a győztes. Mennyire lepte meg a testület döntése?
- Az esélyeimet nagyon vegyes érzelmekkel latolgattam. Erősségemnek tartottam az addigi szakmai utamat, a megszerzett gyakorlatot, vezetői ismereteket. A pályázati kiírás hangsúlyosan kezelte a szakmai programot, a jövőre vonatkozó elképzeléseket, ezért természetesen erre koncentráltam. De a pályázatom azon része, amely az iskola belső életével, struktúrájával foglalkozott – a fentiekből adódóan - viszonylag szerény volt. Ma már elmondható, hogy sikeres volt a pályázat szerkesztésére, a prioritások megfogalmazására vonatkozó elképzelésem, hiszen jó fogadtatásra talált a bírálók körében.

- Úgy tűnik, nem egyszerűek a jövővel kapcsolatos feladatai. Egyik legfontosabb nyilván az „igazgatófaló” intézmény működésének stabilizálása. Ezen túl azt is célként tűzte ki, hogy növelni kívánja a pedagógusok anyagi elismerését. Ez látszólag ellentmond annak, hogy az önkormányzat minél olcsóbban működő iskolát szeretne.
- Az elmúlt két év történései valóban rányomták bélyegüket az iskola munkájára, sok volt a belső konfliktus. Úgy gondolom, a kollégák azt remélték, hogy az új igazgató megválasztásával ez a periódus lezárulhat. Az első másfél hetem jórészt azzal telt, hogy elbeszélgettem velük. Mindenki előtt nyitva állt az ajtóm, aki erre igényt tartott. A kapott információk segítenek abban, hogy közösen teremtsük meg a jó kollegiális viszonyt, hogy a meglévő feszültségeket, konfliktusokat konszenzusos alapon megfelelően kezelni, tompítani tudjam. A bérek növelésével kapcsolatban úgy gondolom, nincs akkora ellentmondás, mint amit sokan feltételeznek. A realitás talaján állva első pillanattól kezdve hangsúlyoztam, hogy e kérdésben maximálisan figyelembe kell venni a fenntartó elképzeléseit, anyagi lehetőségeit. Reménykeltő, hogy a központi minőségi bérpótlék emelésére ígéretet tett a miniszter. Helyi szétosztását azonban új elvek szerint kell megvalósítanunk. Új forrásokat is kell keresni, elsősorban pályázatok útján. Az iskola részéről ezen a területen nagy a lemaradás. Ezt az évek során pótolni szeretném és erre vonatkozóan az első gyakorlati lépéseket már megtettük. Sürget az idő, mert számunkra ilyen szempontból az év egyik legfontosabb határideje február 1. Erre az időre két-három kolléga külföldi nyelvi továbbképzésre vonatkozó pályázatát szeretném benyújtani. Szerencsére ezek a típusú pályázatok nem igényelnek intézményi anyagi áldozatvállalást.
A szakképzési hozzájárulás befizetése a vállalkozások részéről kötelező módon teljesítendő feladat. Úgy ítélem meg, hogy a befizetők száma és az összeg is jelentősen növelhető – erre fogok törekedni – kellő propagandával, a cégek meggyőzésével. Ez a pénz ugyan bérfejlesztésre nem, „csak” technikai fejlesztésre fordítható, de ez sem elhanyagolható kérdés. Ennek a konstrukciónak az egész város nyertese lehet, mert a szakképzési alap felhasználásával megvásárolt már nem új, de tökéletesen használható számítógépeinket felajánljuk a város intézményeinek. Az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket hamarosan kezdeményezni fogom a Polgármesteri Hivatalban.

- Milyennek értékeli fogadtatását?
- Úgy érzem, hogy elvárásaim szerint alakul. A kollégáknak ismertetett elképzeléseim, még az újdonságok is fogadókészségre, támogatásra találnak.