Kovács István, a Lakásszövetkezet elnöke elmondta, hogy a kérdéses társasházakon már 2007-ben elvégezték a szigetelést és nyílászárócserét, de az akkori pályázat még nem tartalmazta a fűtésrendszer rekonstrukcióját, aminek része a költségmegosztók alkalmazása is. Erre 2011-ben, az érintett tulajdonosok támogatásával nyújtottak be pályázatot, aminek eredményeként elnyerték a beruházási költség 50 százalékát állami forrásból. 2012 márciusában a beruházás további 25 százalékos támogatásáról döntött az önkormányzat. A maradék 25 százalékot, lakásonként körülbelül 25 000 forintot kellene a tulajdonosoknak vállalniuk.

A Lakásszövetkezet több ízben, szakértők bevonásával rendezett tájékoztató fórumot a rendszer működéséről, a költségmegosztók funkciójáról. Az érintett 530 lakásból körülbelül 200-an vettek részt ezeken a találkozókon, és rendszerint heves vita alakult ki a beruházást támogatók és ellenzők között.

Kovács Mónika Erkel körúti lakástulajdonos a fórumok ellenére tele van megválaszolatlan kérdésekkel. Nem ellenzi a korszerűsítést, de szeretne biztos ismereteket, mielőtt felvállal egy ilyen költséges beruházást. Nem tartja elegendőnek, hogy mindenre azt válaszolják neki: "higgye el, jó lesz", vagy, hogy az első évben talán 60-70 ezer forinttal többet kell fizetni, de majd megtanulnak takarékoskodni. Hogyan spóroljon, aki kisgyerekkel vagy nyugdíjasként egész nap otthon van? A néhány helyiségből álló lakótelepi lakásban, hol van értelme lezárni a fűtést? Nem látja tisztázottnak, hogy a földszinti és az oldalsó, fekvésükből adódóan hidegebb lakások kompenzációját ki fogja megfizetni. Véleménye szerint a többi lakó. Nem kapott választ, hogy egész évben átalánydíjat fognak-e fizetni évenkénti leolvasással, vagy csak a fűtési szezonban kell fizetniük. Úgy látja, ha fagyoskodnak, tudnak spórolni. Ha pedig a jelenlegi komfortérzetet szeretnék tartani, drasztikusan többet kell majd fizetniük.

A lakók nagy része elégedett a jelenlegi fűtési rendszerrel, attól függetlenül, hogy az nem szabályozható és nem mérhető. A költségmegosztót ellenzők többnyire a mérőkkel rendelkezők negatív tapasztalatai miatt ódzkodnak. Úgy látják, a műszerek laikusok számára érhetetlen jelzései nem megbízhatóak. Sokaknak az sem tetszik, hogy a Szákom mellett további cégek – akik a leolvasást és kiértékelést végzik – kapcsolódnának a számlázási folyamatba.

- Az alaphangulatot jelenleg az határozza meg, hogy az épületben történő megtakarítás nem egyformán érint mindenkit – tájékoztatott Kovács István. Mivel a ház mindenképpen energiát nyer a fűtéskorszerűsítés révén, hiszen nem ablaknyitással szabályoznák a lakások hőmérsékletét, a lakóközösségnek összességében csökkenne a hődíja. A tulajdonosok azt sem szívesen fogadják el, hogy meg kellene elégedni 20 fokkal, vagy aki melegebbet szeretne, az fizessen többet. Pedig a jövő ez lesz – vélekedett a Lakásszövetkezet elnöke.

Ezt a véleményt erősítette Fazekas Csaba, a Cerberus Társasházkezelő Iroda vezetője is, aki azt tapasztalta, annak ellenére ellenzik a lakástulajdonosok a mérőműszerek felszerelését, hogy tudják, a korszerűsített épületekben akár felére is csökkenhet a hőfelhasználás. A rossz hír mindig jobban terjed, akiknek többet kell fizetniük, hangosabbak, mint azok, akiknek csökkentek a kiadásaik. Abban a tizenöt társasházban, ahol a Cerberus elvégeztette a felújítást, a konfliktusok ellenére senki sem kérte, hogy alakítsák vissza a fűtési rendszert.

Az energiafelhasználás nem maradhat szabályozatlan, mérhetetlen. Előbb-utóbb kötelezővé teszik a mérést, és akkor nem biztos, hogy lesz lehetőség a mostanihoz hasonló pályázatokra – véli Wejmola László, az egyik érintett lakásszövetkezeti ház lakója. Ő a szomszédokat is meggyőzte az átalakítás szükségességéről.

- Amikor a vízórákat bevezették, azt is hasonló ellenkezés kísérte – emlékeztetett -, de megtanultuk ésszerűen használni a vizet, és most már senki sem hűti a dinnyét a csap alatt. Télen az utcáról is jól látszik, hol szereltek már fel hőmennyiségmérőt, mert ott nem engedik ki az ablakon a meleget. Ráadásul az energiatakarékos beruházást igazoló zöldkártyával többet érnek a lakások.

A Kodály sétány egyik társasházában két éve végezték el a teljes felújítást, és felszerelték a költségmegosztókat is. A lakók közel két éve fizetik a több mint duplájára emelkedett közös költséget, de fűtési díjuk nem csökkent. Mivel mindezidáig senki sem jött leolvasni a számlálókat, a felújítás óta is az igen magas átalánydíjat számlázzák nekik. Közös képviselőjük, Juhász Mihályné elmondta, a ház hőfelhasználása látványosan csökkent, de ez a folyamatos energiaár-emelkedés miatt nem tűnik fel a számlákon. A lakótömb problémája abból adódik, hogy az alvállalkozó nem a megfelelő méretű radiátorokat szerelte fel, ezért nem lehetett elkezdeni a költségmegosztók leolvasását. Május 15-én azonban elindult a radiátorok cseréje. Juhász Mihályné kiemelte, a házban felszerelt rendszeren minden radiátort 3-as fokozatra kell állítani, ez biztosítja az alap 20 fokot. Aki ezt elmulasztja, az a szomszédoktól lopja a hőt – állítja a közös képviselő. A társasház hődíjának 40 százalékát légköbméter-arányosan minden lakástulajdonosnak meg kell fizetnie. A maradék 60 százalékot pedig a költségmegosztó által mért fogyasztás után számlázzák ki az egyes lakásoknak, ezen lehet spórolni, ha odafigyelünk a fűtésre.