Elsőként Jászberényi Zoltán, a DE Rt. vezérigazgatója köszöntötte a nyugdíjasokat. Az április másodikán kinevezett új vezető elmondta, nagyra értékeli azokat, akik évtizedeken keresztül sokat tettek az erőműért, szakmai tudásukkal, odaadásukkal járultak hozzá a sikeres működéshez. Röviden ismertette a vállalat terveit is. Mint mondta, a szakmai vezetők hisznek abban, hogy a nagy múltú cég a nehéz gazdasági helyzetben, a gyorsan változó energetikai világban is talpon tud maradni. A túléléshez azonban nehéz döntéseket is kell hozni, ami azt is jelentheti, hogy korszerűtlen blokkokat le kell majd állítani. A vezérigazgató egyebek mellett arra is megkérte a nyugdíjasokat, hogy segédkezzenek az idén szintén születésnapját ünneplő, ötven éves Dunamenti rendezvényeinek lebonyolításában.

A vacsoraasztal mellett Ékes Jánosné, a klub vezetője beszélt az eltelt majdnem két évtized eseményeiről. 1993-ban az akkori vállalatvezetés kezdeményezte a klub megalakítását. Harminc nyugdíjas élt a felkínált lehetőséggel, és vett részt a szabadidős programokon. Azóta folyamatosan gyarapodott a létszám, mostanában már a házastársakkal együtt nagyjából százhúszan gyűlnek össze minden hónap első hétfőjén. A csekély összegű tagdíj és a százhalombattai önkormányzat anyagi támogatása lehetővé teszi, hogy havonta legalább egy alkalommal kirándulásokat szervezzenek. Így jutottak el több melegvizes fürdőbe, kiállításokra és gyönyörködhettek az ország olyan turisztikai látványosságaiban, amelyeket aktív dolgozóként nem tudtak felfedezni.

Az alapítók közül közel húszan ma is aktív klubtagok. Egyikük, Géczi Kálmánné elmondta, hogy amíg az egészsége engedi, mindig szívesen fog jönni a rendezvényekre. Így maradhat kapcsolatban azokkal, akikkel úgy tud beszélgetni, mintha egy nagy családot alkotnának. Példaértékűnek tartja azt a törődést, amellyel az erőmű gondoskodik nyugdíjasairól. A Dunamenti Erőmű Nyugdíjas Alapítványa ugyanis jelentős összeget kap, amit a szociálisan rászorulók segítésére és az üdülés támogatására használhatnak fel. Derekas Lajosné, akit az erőművesek több generációja a bölcsődében eltöltött harminc év alatt ismerhetett meg, ajándéknak tekintette a klub megalakulását. Amikor nyugdíjazása előtt azon szomorkodott, hogy elszakad volt munkatársaitól, a kedves ismerősöktől, éppen akkor szerveződött a csoport, aminek azóta is lelkes tagja. "Sok figyelmet kapunk a vállalat vezetőitől. Felejthetetlen élményekkel gazdagodunk, új barátságokat kötünk az együtt töltött idő alatt."