Nyárra mindent elönt a zöld és a meleg, azután úgy marad őszig, de a mostani illat- és szín-pompa csak néhány hétig tart. A százhalombattai Felhőjárók drámacsoport, a Sérültekért és a Világfa Alapítvány évente egy költészetnapi műsorba sűrítik bele mindazt, amit érdemes tudni a világról.
Az idei különleges költészet nap témája április 13-án a Barátság Kulturális Központban az Időtlenség volt. Az amatőr és professzionális előadók tánccal, zenével, versekkel és gesztusokkal meséltek az időről. Huszonéves lányok, családanyák, nagypapák és a Felhőjárók, akik mindezek egyszerre. Hozták mindannyian a maguk életéből a maguk ajándékait az ünnepre, és ezek az ajándékok mind rímeltek egymásra. A közös ritmust az idő adta, a dallamot pedig az őszinte lelkesedés, amivel mindannyian színpadra léptek.
Szélpál Stefi és Rédli Éva évről évre csodálatos műsort alkotnak a Felhőjárókkal és a barátaikkal, mert aki látta a közel ötven fellépőt, azt gondolta, valamennyien régi jó barátok.
Az időről és időtlenségről készült kisfilmben, amit nyitányként láthatott a közönség, Deáki Károly azt mondta: "az idő arra van, hogy a teret tettekkel töltsük meg." A közel két órás műsor alatt a fellépők megsokszorozták az időt és megtöltötték cselekvéssel. Volt ideje táncnak és tapsnak, dobbantásnak és simogatásnak, zenének és hallgatásnak. Volt ideje a szólásnak és a szabadságnak. Számos olyan pillanat, amiket gondosan meg kell őrizni. Jól fognak jönni télen.











































































