A törvény egyik alapvető célja, hogy a jelenlegi mintegy 400 cég helyett a jövőben 14-17 lássa el az ivóvíz-szolgáltatást és szennyvízkezelést. Míg jelenleg a tisztán önkormányzati tulajdonú víziközmű rendszerek ellátási felelősségén a helyhatóságok a szolgáltatókkal osztoznak, a jövőben az állammal osztanák meg ezt a felelősséget, az ármegállapítás azonban kizárólag az állam, vagyis az energiahivatal jogköre lenne. Jelenleg nagy a szóródás a közműdíjak tekintetében, ezért a jogszabály a szolidaritás elve alapján egységesítené az árakat. Ez nyilván sok faluban, városban jelent majd csökkenést, Százhalombattán azonban, amely hosszú évek óta a tíz legolcsóbb település közé sorolható ebben a tekintetben, jelentős emelkedést okoz.

Nálunk mindig igyekezett az önkormányzat alacsonyan tartani a szolgáltatások költségét és magasan a hatékonyságát. Ennek köszönhetőek a Szákom kedvező árai. A szolgáltató azonban a jövőben nem láthatja el a víziközművek üzemeltetését, az új törvény szerint ugyanis erre csak olyan társaság jogosult, amely legalább 150 000 bekötéssel rendelkezik. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a Szákomnak ezen részlege beintegrálódjon az új szolgáltatóba, de csak az után, hogy a divíziót önálló kft-vé alakítja át az önkormányzat, a törvény ugyanis a tiszta profilt is kötelező teszi. Valkai György szerint ugyanakkor kérdéses, meddig vállalná az új szolgáltató a százhalombattai dolgozók továbbfoglalkoztatását, miután a jogszabály a racionalizálást is előírja.

A víziközműveket birtokló önkormányzatok többféle formában is együttműködhetnek az új szolgáltatóval, a lényeg, hogy az üzemeltetést és a karbantartást utóbbinak, míg a felújítást és a fejlesztést előbbinek kell végeznie, méghozzá 15 éves terv alapján, amit ugyancsak az állami energiahivatal hagy jóvá és ellenőriz.

A törvény végrehajtásában a megfelelő rendeletek hiányában mindmáig sok a bizonytalanság, annyit azonban már lehet tudni, hogy július 1-től csak azok szolgáltathatnak, akiknek erre központi hatósági engedélyük van. Az önkormányzatnak tehát négy hónap áll rendelkezésére, hogy megállapodjon a jövőbeli szolgáltatóval. Keresik a lakosság számára legoptimálisabb megoldást – mondta Valkai György –, ugyanakkor biztos, hogy sem egy vecsési, sem egy tatabányai, székesfehérvári vagy paksi cég nem tudja majd ugyanazon a színvonalon és áron kínálni a szolgáltatásokat, ahogyan jelenleg a Szákom. A legnagyobb víziközmű szolgáltatók közlik áraikat. Ez alapján 20-30, de akár 100 százalékos emelkedésre is fel kell készülniük a százhalombattai fogyasztóknak, várhatóan jövő év márciusától-áprilisától

Kérdésünkre, hogy továbbra is átadhat-e ivóvizet a Szákom Érdnek, az ügyvezető elmondta: igen, de a szomszédos város beruházásai és a mind drágább vízdíjak miatti takarékoskodás következtében az utóbbi években folyamatosan csökkent az átadott vízmennyiség. Idén már csak 500 ezer köbméterre szerződne Érd, amely mennyiség már csak veszteséggel lenne eladható.

Sajnos, nemcsak az ivóvíz és a szennyvízkezelés díjában okoznak emelkedést a legutóbbi törvényi változások, a Parlament ugyanis 2012-től a kommunális hulladéklerakást is megadóztatja. A nem szelektíven lerakott szemétért tonnánként 6000, később pedig 12 000 forintot kell befizetniük a szolgáltatóknak. Valkai György szerint egyértelmű, hogy ez a költség is a lakosságra hárul majd át, hiszen nincsenek tartalékaik a hulladékkezelőknek. A változás 2,5-3-szorosára emelheti a szemétszállítás díját, hogy mikortól, azt pontosan nem lehet tudni, a végrehajtási rendeletek ugyanis ehhez a jogszabályhoz sem jelentek még meg.

Valkai György azt is elmondta, az új adó arra ösztönözné a hulladékkezelő cégeket, hogy nagyobb arányban válogassák ki az újrahasznosítható anyagokat, azonban ennek is éppen a forráshiány a legnagyobb akadálya. Egy válogató-hasznosító gép ugyanis, amely a Szákom esetében is sokat javíthatna a helyzeten, 4-500 millió forintba kerül. A beruházók reménykedtek, hogy a termékdíjból befolyt összegből az ígéretekhez híven támogatja majd a kormány az újrahasznosítást növelő fejlesztéseket, egyelőre azonban nem történt semmi. A százhalombattai szeméttelepen nemrégen átadott negyedik és egyben utolsó kazetta a jelenlegi volumen mellett nagyjából négy évig képes még elnyelni a kommunális hulladékot. A szigorú környezetvédelmi előírások alapján kialakított létesítmény 110 millió forintba került. Az új lerakási adó életbe lépésével azonban még drágább lesz a szemetünk.