A farsang, eleink hagyományai szerint az önfeledt táncmulatságok, maszkabálok, a bolondozások és alakoskodások, a disznótorok, az eszem-iszom ünnepségek időszaka. Talán Mátyás királyunk koráig nyúlik vissza ez a hagyomány, erre utal Arany János Pázmány lovagjának története is. „Visegrádon a király van heverő sorban, / Nem komoly tanácsot ül, nem hadicselt forral.” Bizonyára felesége, az olasz honból származó Beatrix királyné hozta magával a reneszánsz szellemet, a vérbő farsangi mulatságok felszabadult hangulatát. Így lehetett ez később is, a szomorú sorsú II. Lajos idején. 1525-ben, egy esztendővel a mohácsi tragédia előtt, a pazar farsangi felvonuláson a király az ördög jelmezében alakoskodott. A középkorban persze, nemegyszer gondot jelenthetett a vidám hagyomány követése, mivel a katolikus papság eredendően kárhoztatta a több héten keresztül tartó ünnepet. Temesvári Perbált ferences szerzetes 1502-ből ránk maradt prédikációjában ugyancsak elveri a port ezen az „istentelen” népszokáson, amelyben az egyház az egykori pogány mítoszok feléledését vélték fölfedezni. A farsang a polgárosodás idején találta meg igazán helyét, és nyert végleges jogot nyert az ünnepek sorában.

Az idős százhalombattaiak valaha volt emlékezetes farsangi táncmulatságokra, maszkabálokra emlékeznek. A maskarába öltözött legények „farsangi bolondoknak” nevezték magukat. Ha elindultak faluhosszában, a lányoknak tanácsos volt bezárkózniuk a házba. Ha mégis kimerészkedtek, a legények korommal kenték be az arcukat. Volt rá példa, hogy a „farsangi bolondok” megbontották a háztetőt, és a padláson keresztül mentek be a lányos házba. A tyúkketrecekből pedig – ha rest volt a gazdasszony – összeszedték a tojásokat, majd farsang végén megsütötték, és jóízűen megették. Mondják, nemegyszer száznál több tojást is gyűjtöttek. Manapság, persze lejárt a „farsangi bolondok” divatja, de maradt-e még valami a régi hagyományokból, és fel lehet-e eleveníteni azokat?

Ezzel próbálkozik a BMK, amikor városi farsangi bált rendez január 28-án a Körösi iskolában. A mulatság este nyolc után kezdődik dr. Benedek László polgármester pohárköszöntőjével. A nyitótáncot - bécsi keringőt, angol valcert és latin táncokat - a Bonton Táncstúdió és az Arany János iskola diákjai mutatják be. Utána az Old Boy’s Együttes muzsikál, éjféltájban pedig tombolasorsolást tartanak. A svédasztalos vacsorán előételek, levesek, főételek, köretek, saláták és desszertek gazdag választéka kínálja majd magát. Jegyek a BMK információs pontján vásárolhatók.

Úgy tűnt, hagyománnyá válik városunkban a Vállalkozók Bálja, a Cívis Klub rendezvénye. Ám idén – mivel regionális méretűvé bővült a szervezet – a szekszárdi Fritz-tanyán tartják mulatságukat február 17-én és 18-án, amelyen hagyományosan átadják „Az év vállalkozója” díjat is.

Az iskolák februárban rendezik farsangi mulatságaikat. Az Eötvösben 10-11-én, az Arany Jánosban és az 1. Számúban 17-én. Utóbbiak zártkörű rendezvények lesznek, a Körösi azonban idén a nagyközönség felé is nyit. 10-11-én délután az iskolások ünnepelnek, este pedig a szülőknek, felnőtteknek rendeznek belépődíjas farsangi bált.

Hagyományos batyus bálját rendezi a Városi Nyugdíjas Klub február 18-án a BMK-ban. A dunafürediek zártkörű rendezvényen mulatnak február 13-án, a strandon. Az óvárosiak, a NYUPEK és az egy éve alakult Újélet Nyugdíjas Klub még nem döntött az időpontról. Az Őszidő nyugdíjasai február 25-én rendezik mulatságukat. Mintegy másfélszáz meghívót küldenek szét, nemcsak százhalombattai társkluboknak, és remélik, el is jönnek száznál többen.

Hagyományossá vált már városunk cserkészeinek a jótékonysági bálja, amelyet február 25-én rendeznek az Óvárosi Közösségi Házban. Témája, „Volt egyszer egy vadnyugat”, amelyre pesti country-táncosokat hívnak meg.