Prima Primissima díjjal tüntették ki magyar népművészet és közművelődés kategóriában a Honvéd Együttest. Munkásságukat már elismerték a Magyar Művészetért és a Magyar Örökség-díjjal, és számtalan sikert aratott Kínától, Japánon, Európán, Izraelen, az Egyesült Államokon át Ausztráliáig. Az együttes kórusának, a Honvéd Férfikarnak a művészeti vezetője Százhalombatta díszpolgára, Strausz Kálmán.
Az együttes eddig több mint ötven országban huszonhatezer előadással kápráztatta el közönségét. Ennek egyik titka, hogy "anyanyelvük" a Kárpát-medence kimeríthetetlen népdal- és néptánckincse. Ebből merítkeznek a bemutatott nagyformátumú táncdrámák, a népi vígjátékok, a klasszikus tragédiák és a mesedarabok, az együtteshez elengedhetetlenül hozzátartozó gyermekdarabok, a nagylélegzetű, monumentális színpadképi történelmi tablók (Egri csillagok, Dózsa, Monarchia – Népek táncai), az örökbecsű magyar és nemzetközi férfikari kórusművek a hozzá tartozó kamarazenekari művekkel, de ilyenek a népi zenekar vagy a színész-énekes szólista tagozat feledhetetlen előadásai is. Külön erénye az együttesnek az időszerűség, itt említhetjük a kisHamlet Arab éjszakáját, vagy a Mi a szerelem című népi pajzánságokkal, vidámsággal fűszerezett darabot, illetve az ismeretlen, ritkaságnak számító, idei 200. évfordulóhoz kötődő Liszt-művet, a Szent Szaniszló oratóriumot.
Az együttest 1949-ben alapították az akkori idők hadseregének reprezentatív kulturális intézményeként, tehetségkutató versenyeken feltűnt sorkatonákból, amatőr néptáncosokból, zeneakadémistákból verbuválódott. Hazánk első hivatásos együttesévé nőtte ki magát, vagyis a szükségből erényt kovácsolt. Bizonyára közrejátszott ebben az is, hogy 1956-ban a maga sajátos ellenállását választotta: megtagadta a moszkvai fellépést. Fel is oszlatták. Aztán mégis újraszervezték. Számtalan tehetséget bocsátott művészi útjára, egyebek mellett Ilosfalvy Róbertet, Palcsó Sándort, Seregi Lászlót, Gregor Józsefet, Gulyás Dénest, vagy – akkor még fúvósként – Koós Jánost. (Fotó: honvedelem.hu)



