- A csoportos diszlexia szűrését a Nevelési Tanácsadó logopédusai - dr. Kürti Jenőné pszichopedagógussal - már 2000 előtt is elvégezték az iskolák kérése, igénye alapján. A 2002/2003-as tanévtől – a szükséges elméleti megalapozás után –kibővítettük az addig használt tesztet, és minden kisdiákot felmérünk az iskolakezdés első heteiben.

- Mi is az a diszlexia, diszgráfia?
- A diszlexia, diszgráfia (olvasás- és írászavar) az anyanyelv elsajátításához szükséges részképességeknek, de leginkább ezek összehangolt működésének a zavara, illetve fejlődésbeli elmaradása.

- Mit tartalmaz a szűrővizsgálat?
- Igyekszünk feltérképezni a gyerekek látás és hallás útján történő információfeldolgozási szintjét és egy kicsit a szem – kéz koordinációs, illetve grafomotoros (rajzoló), valamint számolási képességeit.
Izgalmas kérdés, feladat volt egy olyan szűrési anyag kidolgozása, amely a hallott információk feldolgozási szintjére irányul olyan módon, hogy a gyerekek visszajelzése nem történhet szóban, csak írásbeli, vagyis rajzos jelölés útján. Ezzel viszont kibővült a mért részképesség-területek köre, ugyanis a többi területen jól teljesítő gyerekek egy részének csak ezek a feladatok okoztak, okoznak problémát.

- Miért fontos ez?
- A "látott információk feldolgozása" (felismerése, megkülönböztetése, lerajzolása) talán jobban mérhető, a nehézségek, hibák látványosabban megmutatkoznak. Ezek azonban csak kisebb részben jelzik a későbbi olvasási, írási nehézségeket, hiszen a nyelv, a beszéd – mondhatni – jóval szorosabban kapcsolódik a "fülünkhöz", mint a "szemünkhöz". Ezért volt lényeges, hogy mérésünket kiegészítsük a "hallásérzékelés" minél több, csoportosan is mérhető részterületével. Először úgy gondoltuk, hogy "ártani nem ártunk", kipróbáljuk a gyerekekkel a feladatokat. Most 10 év után már azt látjuk, hogy így egészében működik a teszt. Egyrészt - ami a legfontosabb – segít a gyerekek fejlesztésre történő kiválasztásában. Másrészt a nagyszámú "résztvevő" és a hosszú évek tapasztalata bizonyos tendenciákat is jól megmutat. Mindezekhez persze fontos hozzátenni, hogy egy szűrővizsgálat soha nem ad pontos képet a gyermekről, csak a nagyobb eltéréseket, hiányosságokat hivatott – a tévedés lehetőségét sem kizárva – megmutatni.

- Hogyan történik a vizsgálat?
- Az iskolák a tanév elején beleegyező nyilatkozatot a szülőktől, majd írásban kérik a vizsgálatot tőlünk, megadva az osztályok létszámát. Egy logopédus általában egy osztályt mér fel, először a körülbelül 45 perces csoportos szűrővizsgálatot végzi el. Ezután egyesével meghallgatja a gyerekek beszédét, elsősorban a hangok kiejtésének helyességét figyeli.

Az elvégzett teszteket kiértékeljük, kiválasztjuk azokat a diákokat, akiknél további egyéni vizsgálatok indokoltak, illetve ezután rendszeres terápia válhat szükségessé.
Az eredményekről természetesen a szülők is értesülnek, a további vizsgálatokat, esetleges terápiát (ún. "Bejelentkezési lapon") ők igényelhetik a Nevelési Tanácsadóban. Az átlagosnál gyengébben teljesítő gyerekek részére az iskolában felzárkóztató foglalkozást, egyéni fejlesztést szoktunk javasolni.

- Mit tudnak meg a szülők gyermekük képességeiről?
- Az úgynevezett vizuális feladatok jelzést adnak a gyermek kézügyességéről, rajzoló technikájáról, szem – kéz koordinációjáról, formamegkülönböztető képességéről, téri tájékozódásáról, sorrendfelismeréséről, soralkotó képességéről.

Az akusztikus feladatok a beszédhangok felismerését, megkülönböztetését, valamint a gyerek hangokra bontási képességét és a szavak megjegyzését méri.
Mindezek az olvasás- és írástanulással illetve – ezeken túl – a helyesírás és szövegértés későbbi fejlődésével is szorosan összefügghetnek.

- Milyen segítséget nyújt a vizsgálat eredménye a pedagógusoknak?
- Egyénekre lebontva egyrészt ugyanazt, amit a szülőknek. Ők azonban – mint szakemberek –, kiegészítik mindezeket saját ismereteikkel, a bennük kialakult "képpel", és a felmerülő problémák korrigálásához be tudják vetni minden fortélyukat, amikor differenciálnak. Másrészt a teszt egy keresztmetszeti képet ad az egész osztályról is. Mi az, ami több gyermeknek is jobban vagy kevésbé megy, mire kell még nagyobb hangsúlyt fektetni, mit kell még többet gyakorolni.

- Hogyan összegezné az elmúlt évek tapasztalatait?
- A tanulók "vizuális típusú" feladatokban nyújtott eredményei általában kevésbé változtak az évek során. Viszonylag kevés (kevéssel nőtt) az átlagostól nagyon eltérő, gyenge eredmény. Az így teljesítő gyermekek nagy meglepetést nem okoznak számunkra, az óvodából sok esetben ismerjük őket, fejlesztésben is részesültek.

Az "akusztikus feladatokban" – vagyis a hallott információk feldolgozásában (beszédészlelés, beszédértés, szövegértés) – viszont, sajnos évről évre jól mérhetően romlik az elsősök teljesítménye. A korábbi három logopédus helyett, most öten sem győzzük beosztani azokat, akik az akkoriban kritikusnak tartott értékhatár alatt teljesítenek. Az ezen a területen mutatkozó problémák a hétköznapokban sokkal kevésbé szembetűnőek. Vizsgálatuk nélkül azonban, tovább "maradhatnak rejtve", és rossz esetben csak a tanulmányok későbbi szakaszaiban ütköznek ki. Ekkor viszont már a sikeres fejlesztésnek is jóval kisebb lehet az esélye.