A közös képviselő úgy véli, a legnagyobb gondot még mindig a valódi tulajdonosi szemlélet hiánya okozza, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a tanácsi lakások privatizációjakor nagyon sokan nagyon olcsón jutattak lakáshoz. Az utóbbi években azonban sokat javult a társasházak működésének szabályozása. A közelmúltban például kormányrendeletet fogadtak el a költségmegosztókkal felszerelt épületek távfűtési díjának elszámolásáról. Ebben részletesen szabályozzák egyebek mellett azt is, hány nappal a leolvasás előtt kell értesíteni a lakókat, és milyen díjkorrekciót kell érvényesíteni a lakás elhelyezkedése miatt. Fazekas Csaba szerint ideje volt központilag rendezni ezeket a kérdéseket, mert sok vitát okoztak. A rendelet egyébként a szeptember utáni leolvasásoktól lép életbe.

Míg korábban csak az amúgy is túlterhelt bírósághoz fordulhattak a társasházak a nem fizető tulajdonosokkal szemben, tavaly június óta a közjegyzőnél kezdeményezhetik kinnlevőségek behajtását. Gyorsabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá vált az ügyintézés, hiszen az Érden székelő közjegyzővel közvetlenebb a kapcsolat, mint a jóval személytelenebb bírósággal. A törvénymódosításnak köszönhetően 90 százalékban ügyvédi közreműködés nélkül történik a behajtás.

Az utóbbi években érezhetően megnőtt a közös költség tartozást felhalmozó tulajdonosok száma, és a kinnlevőségek kezelésének nagy a jelentősége, hiszen a legtöbb bank például nem ad hitelt olyan társasháznak, ahol a kinnlevőség meghaladja a tíz százalékot, sőt a meglévő hitelszerződésekben is előírják, jelezni kell, ha a kinnlevőség efölé emelkedik. A tartozás felhalmozása veszélybe sodorhatja a társasház pénzügyi stabilitását, de morálisan is rombolja a tulajdonosi közösséget, hiszen egyre többen gondolhatják úgy: miért csak én fizessek rendesen?

Nem véletlen, hogy Fazekas Csabáék irodájában a három főállású munkatárs közül egy munkaideje harmadát a kinnlevőségek kezelésének szenteli. A társasházakban negyedévente készítenek pénzügyi zárást, és ilyenkor minden lakót kiértesítenek, akinek elmaradása van. Emellett november 30-án minden tulajdonos elszámolást kap az egyenlegéről, az évenkénti pénzügyi beszámolóban pedig név szerint is felsorolják azokat, akik több tízezer forinttal tartoznak. Minden egyes közgyűlésen külön napirendi pontban számolnak be a kinnlevőségekről. Mindent megtesznek, hogy ne kerüljön sor behajtásra, hiszen még mindig sok papírmunkát, utánajárást jelent, és természetesen költséget is. Talán ezért is, a tartozók harmada az első hósági értesítés után rendezi az adósságát. A fizetési meghagyás kérését minimum 5 000 forintos, a végrehajtásét ugyanennyi illeték terheli, nem is beszélve az esetleges további költségekről, mint a per, vagy a végrehajtó munkájának ellentételezése. Mire elindul a jövedelemből való letiltás, 30-40 ezer forinttal nő meg az adósság, amit vissza kell fizetni.  

A végrehajtás jogerőre emelkedéséig és tényleges elindulásáig jellemzően három hónap telik el, közben a végrehajtó az érintett ingatlanra is végrehajtási jogot jegyeztet be. 

A lakóközösségekkel abban állapodtak meg, hogy csak azokban az esetekben tesznek jogi lépéseket, ha a tartozás meghaladja az 50 ezer forintot.   A 913 tulajdonosból jelenleg 57 tartozik ekkora, illetve nagyobb összeggel, 16-tal szemben már jogerőre emelkedett a végrehajtás. A tulajdonosok további 6-8 százaléka van elmaradva a közös költséggel kisebb mértékben - 10-30 000 forinttal -, vagyis összességében 10-15 százalék igényel figyelmet a fizetési fegyelem érdekében.  Fazekas Csaba szerint azokban a kisebb társasházakban, ahol kevesebb a tulajdonos, ismerik egymást a lakók, és összetartóbb a közösség, kevésbé jellemző a közös költséggel történő elmaradás, időben kifizetik a számlát.