A rendezvény elején Schmidt Monika elnök átadta a civil szervezet által alapított empátiadíjakat. Az egyiket Ásó Csabáné, törökbálinti bölcsőde, a másikat pedig Ecseri Imre, a Mozgáskorlátozottak Budaörsi Egyesületének vezetője kapta, mindketten több évtizedes szakmai munkájuk elismeréseként.
A Szülők Fóruma Egyesület (SZFE) február óta koordinálja a százhalombattai, öt évesnél fiatalabb gyerekek neurológiai szűrését, amely egy sikeres pályázatnak köszönhetően team munkában valósul meg. Az eddig megvizsgált 206 gyerekből 67 esetében látták el a szülőket életmódbeli tanácsokkal – gerinc-, táplálkozási, illetve magatartási problémák miatt -, 85 kisgyereknél végeztek neurológiai vizsgálatot, akik közül 18 a Szülők Fórumához jár fejlesztésre.

A szűrést végző team tagja dr. Benedek László gyermekorvos is, aki több évtizedes praxisából idézett fel néhány esetet, hangsúlyozva a fejlesztés lehetőségét, jelentőségét, valamint annak a fontosságát, hogy a szülő sose engedje el gyermeke kezét, mert jelenléte, figyelme minden életkorban meghatározó.
A vizsgálatokat végző szakembercsoportban tevékenykedik dr. Szabó Tünde gyermek-neurológus is, aki szakterülete alapjaiba avatta be a hallgatóságot, megismertetve a vizsgálatok menetét, a gyakori kórképeket, illetve, hogy melyik életkorban mire érdemes figyelni a gyerekek egészséges idegrendszeri fejlődése érdekében. Útravalóként hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az 1-3 hónapos csecsemő sokat legyen hason, amikor nem alszik, hogy hat hónapos korig sokat ringassuk, de ne ültessük, álltassuk, és bébikompba se tegyük. Nem javasolta a televíziót, a babatévét sem, mert a gyerekeket egyébként is túl sok vizuális inger éri, ha pedig a nagyobb gyerek mindenképp tévézni akar, legalább meséltessük arról, amit látott.

Szabó Andrea gyógy- és pszichopedagógus szintén azt hangsúlyozta, hogy a gyerekeknek a megfelelő időben a megfelelő tevékenységet kell végezniük, mert tapasztalás útján tanulnak. Ismertette a szenzomotoros terápia alapjait, módszerét, kiemelve jelentőségét a rendellenes fejlődés újszülött kori felismerésében és kezelésében.  

Forrásaink és képtelenségeink címmel tartott előadást Tóth László mentálhigiénés szakember. Annak a szemléletmódnak a kialakításához kínált támpontokat, amely véleménye szerint ahhoz kell, hogy valaki valóban segíteni tudjon a hozzá fordulókon.

Nem mindig és nem szükségszerűen kártékony az energia, amely a különféle frusztrációk – hosszas nélkülözés, mellőzés, elhagyatás, kudarcok sorozata – hatására ébred bennünk – mondta dr. Mohás Lívia pszichológus, író, aki az agresszióról értekezett. Vörösmarty Mihály, Avilai Szent Teréz és Mike Tyson életén keresztül mutatta be, hogy az agresszió mentális értéke azon múlik, pozitív vagy negatív cél érdekében használjuk-e fel. Agresszivitás nélkül nem működhet a konstruktivitás, aki pedig teljesen mentes az agressziótól, az nagy valószínűséggel élhetetlen. Az előadás tartalma, stílusa mellett a szinte élő klasszikusnak számító előadó egyénisége is lenyűgözte a hallgatóságot.

A varázslat folytatódott a következő közreműködő, dr. Pap János prezentációja alatt is. A zenei akusztikus, nevetéskutató egyetemi docens ugyanis képes volt szinte folyamatosan megtartani a délelőtti előadásoktól már jócskán elfáradt közönség figyelmét, emellett azt is elérte, hogy többségük szívből végigkacagja a közel egy órás bemutatót.  A gelotológia, vagyis nevetéstudomány egyebek mellett megállapította, hogy tizennyolcféleképpen vagyunk képesek mosolyogni, de ebből csak egy az igazi, hogy a nevetés, ha nem kárörömből fakad, jótékony hatással van a légzésünkre, a vérkeringésünkre, a hormonháztartásunkra, az idegrendszerünkre, az izomzatunkra és az immunrendszerünkre, de hogy ki min képes derülni, az sok mindentől függ.  Elgondolkodtató az angol közmondás, mi szerint ne vedd el azt a lányt, aki nem nevet a vicceiden, és gyanús, aki folyton nevettetni akar. Pap János szerint a kacagás az egyetlen ragályos dolog, amit érdemes elkapni, azon viszont csak szomorkodni lehet, hogy a humorérzéket – eddigi tapasztalata alapján - nem lehet fejleszteni.