Gubancok a hálón

  • img
  • img
  • img
  • img

Pszichológus, rendőrségi nyomozó és informatikus szakember is tartott előadást a százhalombattai családsegítő központ Gyermek a „Virtuális (Való!) világban” elnevezésű konferenciáján április 12-én. A számtalan elhangzott információ a jelek szerint alaposan elgondolkodtatta a 7-8-os diákokból, pedagógusokból és segítő szakemberekből álló közönséget.

Bár az internet rohamos elterjedésével sok területen könnyebb lett az életünk, a kéretlen tartalmak, a személyes adatainkkal való visszaélés lehetősége, a közvetlen emberi kapcsolatok elsorvadása és, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek a monitor előtt ülve, egyértelműen hátrányos – mondta Török Sándor, az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottság elnöke, aki az önkormányzat nevében üdvözölte a résztvevőket. Köszönetét fejezte ki a szervezőknek, hogy felhívják a figyelmet a problémákra és megoldási lehetőségeket is kínálnak.


Az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt az internetes bűnözés aránya – tájékoztatott Józsa Róbert, az Érdi Rendőrkapitányság nyomozója. A bűncselekményeknek áldozatai, illetve elkövetői gyakran gyerekek vagy fiatalkorúak. Tapasztalatlanságuk, naivitásuk miatt olyan személyes adatokat tesznek közzé a világhálón, amelyekkel vissza lehet élni, illetve a jogszabályok nem ismerete miatt gyakran vétenek a szerzői és kapcsolatos jogok ellen. A nyomozó felhívta a gyerekek figyelmét, hogy csak valódi ismerősökkel lépjenek virtuális kapcsolatba, ne töltsék fel címüket, telefonszámukat a netre, és csak olyan fotókat, bejegyzéseket osszanak meg, amelyeket a későbbiekben is vállalni tudnak, hiszen ami egyszer a hálóra került, azt onnan biztonsággal eltüntetni már nem lehet. Beszélt a számítógépes játékoktól való függőség veszélyéről, amely ugyanolyan súlyossá és kártékonnyá válhat, mint a alkoholizmus vagy a kábítószerezés. Kiemelte a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos problémákat, amelyek százezres, de akár milliós büntetést eredményezhetnek. Ha például egy fájlmegosztó portálra való regisztrációkor feltölti valaki a kért mennyiségű zeneszámot, azzal akár egyszerre százötven szerzőnek sértheti meg a szerzői jogait. Ez azonban még semmi, mert ha valaki feljelentést is tesz, és a rendőrség lefoglalja a számítógépet, az is kiderülhet, hogy a rajta levő szoftverek sem jogtiszták, és a tulajdonos azok után is besöpörheti a nem kevés kártérítést. Egy-egy ilyen nyomozás során csak a szakértők díjazása több százezer forint. Mindezt a szülőknek kell megfizetniük, ha az elkövető gyermek- vagy kiskorú. Józsa Róbert szerint a felnőttek csak akkor képesek megvédeni a fiatal generációt, ha maguk is megfelelő szintű felhasználói ismerettel rendelkeznek.


Schiroky Vilmos, a Biztonságos Böngészés Program vezetője olyan hazai fejlesztésű szoftvert mutatott be, amely megelőzi, hogy a szülői felügyelet nélkül internetező gyerekek nem kívánatos tartalmakat töltsenek le, vagy zaklatás, visszaélés, esetleg bűncselekmény áldozataivá váljanak. A digitális szűrőt már 600 iskolában és több mint tízezer otthonban alkalmazzák. Lehetővé teszi, hogy a gyerek csak olyan programmal játsszon, amilyet a szülő engedélyez, annyi ideig használjon egy-egy programot, ameddig azt a szülő megengedi, és ne férjen hozzá a nem kívánatos tartalmakhoz. Emellett kontrollálja a chatezést, sőt azokat a képeket is, amiket a kiskorú fel szándékozik tölteni a netre. A fejlesztést és a népszerűsítést, felvilágosítást végző civil szervezet a rendőrség bűnmegelőzési szakembereivel is együttműködik.


A legérdekesebb előadást Berta Judit pszichológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tartotta, aki a különféle médiumok hatását kutatja. Kiemelte, hogy az internet önmagában nem nevezhető áldásnak, de átoknak sem. Minden attól függ, hogyan, milyen céllal, mennyi ideig használjuk, és milyen tartalmat választunk. Túl azon, hogy végtelenül gazdag információforrás, fejleszti a szövegértési, írási és olvasási készségeket, élményszerűvé teszi a tanulást, kreativitásra, alkotásra ösztönöz, támogat az önmeghatározásban és önkifejezésben, és közösségeket is teremt. Ugyanakkor a használat közbeni fizikai passzivitás egyértelműen egészségtelen, a virtuális világ elvonja a felhasználót a valódi társas kapcsolatoktól, a fejlődő személyiségben károkat okozhatnak a nem ajánlott tartalmak, a digitális reklámok és vásárlás pedig kutatók szerint negatívan hat a gazdasági szocializációra.

Az internet társadalmi, lélektani hatásait vizsgáló tudósok nagyon is eltérően következtetésekre jutnak. A stabilitásban hívők úgy vélik, mivel az emberi szükségletek és igények genetikailag kódoltak, a net hosszú távon nem képes ezeket radikálisan megváltoztatni. Azok válnak függővé, akik erre egyébként is hajlamosak, és azok butítják le a nyelvet, akik egyébként sem használták magas szinten. Érdekes a közismert veszélyeket szkeptikusan fogadók álláspontjai is. Eszerint a digitális világban nem újfajta veszélyeknek tesszük ki magunkat, hiszen kéretlen levelekkel, megtévesztő információkkal, vagy éppen az információ feldolgozhatatlan dömpingjével, rossz szándékú emberekkel, zaklatással máshol, máshogyan is találkozunk. Nem új, hanem régi problémák ezek, igaz, új köntösben, de megtanulhatók a technikák, amelyekkel kivédhetők.


Tanulságosak a használatra vonatkozó kutatások. Ezek szerint az európai gyerekek egyre korábbi életkorban kezdik önállóan használni a netet. Átlagosan napi másfél órát, Magyarországon 1,7 órát foglalkoznak vele, míg a tudományosan ajánlott screen time (képernyő előtt töltött idő) három éves kor alatt nulla, de középiskolás korban is csak napi 120 perc lenne. A 9-16 évesek kétharmada ismerkedett már a világhálón, 59 százalékukkal fordult elő, hogy az ismeretlen ismerős találkozni akart velük, és 33 százalékuknál meg is valósult a találkozó. Minél fiatalabb valaki, minél több lehetősége van az önálló, felügyelet nélküli netezésre – tehát például a szobájában saját gépen -, annál veszélyeztetettebb. A visszaélésekkel szemben védtelenebbek a fiúk, mivel a lányok eleve bizalmatlanabbak. Kifejezetten magyar jellegzetesség, hogy nálunk van a 9-16 éveseknek a legtöbb ismerőse a különféle közösségi portálokon, és 31 százalékuk – a telefonszámot és lakcímet is beleértve - valós adatokat közöl magáról.

Mit tehet a szülő, ha meg szeretné védeni a gyerekét a net ártalmaitól? Már kicsi kortól alternatív programokat kínálhat helyette, ügyelhet a biztos érzelmi alapokra, a bizalomra, a problémák megosztására, a számítógép és a tévé hozzáférhetőségének kontrolljára, érdeklődhet a gyerek netezési szokásai, tevékenysége iránt és végül, de nem utolsó sorban, használhatja a korábban már említett szűrőprogramot is. 




Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák