Egymillió leszokott dohányos Magyarországon

"Kedves Polgártársak! Hagyjátok abba végre ezt az őrültséget, amelyet szégyenből fakadt tévedésből fogadtatok el és korlátoltságból használtatok: őrültség ez, amely az istenség haragját lángra gyújtotta, a testi egészséget legyengíti, a vagyont kikezdi, a nemzet méltóságát elhomályosítja... szaga undorító, káros az agyvelőre és a fekete füst kigőzölgése leginkább a pokol fortyogásához hasonlít." Négyszáz évvel ezelőtt remekül összefoglalta mindazt, amit ma már tudományos kutatások sora bizonyít. Sajnos, ez a fajta meggyőzés sem akkor, sem ma nem vezetett eredményre. A dohányosok többsége tisztában van azzal, hogy szenvedélye nem csak az ő, hanem a körülötte élők egészségét is károsítja, többségüknek ez mégsem elég motiváció ahhoz, hogy felhagyjon vele. S bár az elmúlt években érvénybe léptek olyan törvények, amelyek védik a nemdohányzók érdekeit, még mindig kénytelenek vagyunk szívni mások füstjét a buszmegállókban, a parkokban, játszótéren, néhol a kijelölt, ám rosszul elkülönített dohányzóhelyeken is.

A más országokban bevezetett, közterületeken és közintézményekben teljesen tiltó dohányzásellenes törvények pozitív hatásairól több tanulmány is beszámolt már, (2002-ben a British Medical Journal bebizonyította, hogy a munkahelyi dohányzásmentesség kiváló eredményeket hoz, mert nagyban, mintegy 29%-kal lecsökkenti a dohányosok által elszívott cigaretták számát) az igazi változáshoz az is szükséges, hogy a dohányzás „kultúrája” is megváltozzon. Hazánkban november harmadik csütörtökjén tartjuk a „Ne gyújts rá!” – napot. A program célja, hogy csökkenjen a dohányzás társadalmi elfogadottsága. Ezen a napon kérik a dohányosokat, hogy egy teljes napig ne gyújtsanak rá; a felhívás nem titkolt célja azonban az, hogy akik erre a napra leteszik a cigarettát, soha többé ne gyújtsanak rá. Leszokni nehéz, de lehetséges. A felmérések szerint Magyarországon több mint egymillió leszokott dohányos él. Ez az egyik legfontosabb dolog, amit valaki a saját egészségéért tehet. A pozitív változások pedig nagyon gyorsan érzékelhetőek. Az utolsó szál elszívását követően:

24 óra múlva: A szívinfarktus veszélye csökken, a szervezet fizikai terhelhetősége nő.
48 óra múlva: Az íz- és szagérzékelés jelentősen javul, a lehelet dohányfüst szaga megszűnik.
3 hónap múlva: Az agyvérzés veszélye és a köhögés gyakorisága, intenzitása csökken.
9 hónap múlva: Egykori dohányzása már nem veszélyezteti születendő gyermekét.
1 év múlva: A szívinfarktus és gyomorfekély veszélye a dohányosokéhoz képest felére csökken.
5 év múlva: A műtéttel nem gyógyítható tüdőrák valószínűsége a felére csökken.
10 év múlva: A műtéttel nem gyógyítható tüdőrák és más daganatok valószínűsége ugyanaz, mint nemdohányzók esetén.
15 év múlva: A szívinfarktus kockázata megegyezik a nemdohányzókéval.
És akkor még nem is beszéltünk arról: kedves dohányos, mit kezdene évente plusz 150 000 forinttal? És plusz nyolc évvel ezen a Földön? Van rá ötlete? Na ugye!