Kürtösi Brigitta kiállítása elé

  • img
  • img

Január 21-én nyílt Kürtösi Brigitta, százhalombattai képzőművész kiállítása a „Matrica” Múzeumban. A tárlatot mestere, László Bandy nyitotta meg. Az alábbiakban a megnyitó szövegét idézzük:

"NULLA DIES SINE LINEA - Ne múljon el nap, hogy egy vonalat ne húznánk! Többünk műtermében is ki van írva ez a jelmondat. És sokszor nagyon szemrehányóan néz le ránk. Nem mintha lusták lennénk, dolgozunk rengeteget – például kiállítás megnyitó szöveget fogalmazunk –, de éppen ennek az egy vonalnak a meghúzására már nem marad se időnk, se energiánk.


E jelmondat latinul van. Kürtösi Brigitta lefordította zen-re. Úgy döntött, hogy egy hónapig naponta legalább egy vonalat húz. Mert mást nem csinált? Ó, dehogynem! Valahai tanítványaim között egy sincs annyira szorgalmas, akkora munkabírású, mint Brigi. Mostanra már végzett restaurátor, és szerencsére kap munkát rendesen. Mikor végzett Gödöllőn a kastélyban, azonnal kezdett a veszprémi várban, szoros határidők között, nagy figyelmet és precizitást követelő munkát végez. Azt sem mondhatjuk, hogy nem szereti ezt a munkát, hiszen büszkén mutatja nekünk a Múzeumi kiállításon is: tud freskót, táblaképet restaurálni, mozaikot rakni. Azzal a mesterember büszkeséggel, ahogy a régiek, ő is odaírja: PINXIT (festette).


Akkor mégis miért kell még egy vonalat húzni naponta? A jó restaurátor – mondja Brigi – alárendeli személyiségét az eredeti mű alkotójának. Lemerül a teljes azonosulásba. De ebből az állapotból időnként ki kell emelkedni, mintegy levegőt venni, mert könnyű "belefulladni", elfásulni, hagyni, hogy a munka robottá váljon. De Kürtösi Brigi, ha azonosul is, erős személyiségét nem adja fel, őrzi, s ha nincs több lehetősége, naponta húz egy saját vonalat.


NULLA DIES SINE CIRCULUS – mert ezek a vonalak akkor már legyenek körök! S nem csak azért, mert a zen gyakorlat is – többek között – ezt írja elő, hanem mert Briginél a körnek erőteljes jelentése van. Ha csak egy vonalat húzhatok, az akkor is legyen maga a Teljesség! És ha hozzájutok végre, hogy egy teljes képet megfesthessek, akkor az sem szólhat kevesebbről, mint a Teljesség!


Brigi, amikor tanult, azzal kápráztatott el mindenkit, hogy ha akart, akkor pl. egy halszeletet úgy meg tudott festeni (pasztellel!), hogy azt találtuk mondani, hogy "még a szagát is érezzük". Ez az aprólékos pontosság tovább él a munkájában, de ha alkot, túl kell lépnie az egyszerin, a pillanatnyin. A Világot festi meg, mely körülveszi, gömböt fest tulajdonképpen, négy dimenzióban forognak ezek a gömbök, ő is része ennek a világnak, és érezzük, mert Brigi is ezt akarja, minket is kezd magába szívni ez a gömbvilág.


Persze, ha az ember el tudna készíteni egy tökéletes Világmodellt, akkor elég volna egyetlen egyet megalkotni. S ez pontosan egybe esne a már meglevő világgal. Ezek a képek itt ennek a világmodellnek csak aktuális állapotait rögzíthetik. És – hiszen mégiscsak egy autonóm művész-személyiségről van szó, mint közvetítőről – ezek a képek egyben a művész személyiségének aktuális állapotát írják le. Ezért érezzük naplószerűnek is ugyanakkor a műveket. A Kozmoszban élő Ember naplói.


Ez az ember kisgyerek kora óta ugyanakkor a Művészet kozmoszában – is – nőtt fel. A képek valami édes otthonossággal, optimista humorral utalnak vissza erre a világra. "Ceci n’est pas une Pomme" (Ez nem egy alma). Utal ez Magritte-ra is, de továbblép: ez egy alma-gömb-világ, világot szülő gyümölcs-anya-világ.


Más képeken is az idegen – főleg francia nyelvű – szöveg is hódolat a modern művészetet szülő kultúra előtt, de modellje is a modern művészetnek: kis, megoldható rejtvények.

Szimultán: ez a címe ennek a kiállításnak.


NULLA DIES SINE CREATURA. Kürtösi Brigitta egyszerre, párhuzamosan a személyisége teljes feloldásától a személyiségén keresztül megfogalmazott Teljességig naponta alkot.

És hadd legyek a végén nagyon személyes:

Kis harmadikos volt, amikor megismerhettem, s elkezdtünk együtt dolgozni, ma jó barátok vagyunk. Végigkövethettem, mint lesz az ígéretes tehetséges gyermekből univerzális alkotó. Nagy élmény és nagy boldogság egy ilyen kiállítást megnyitni. És nagy öröm érezni, hogy itt a Múzeumban, ahol többször dolgozott, mennyire szeretik.


Vajon mikor jön el az is, hogy ahol felnőtt, ahol él és alkot, az a Város szeretni fogja, megbecsülni is, s ezt méltó feladatokkal érezteti is vele?

NOLI TURBATE CIRCULOS MEOS!"

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák