Kétszázkilencvenegy esztendeje annak, hogy először hangzott el az akkor még vadonatúj, barokk stílusban épült templomban a szerb karácsonyi köszöntő: „Hrisztosz szé rodi”, „Jézus megszületett.” Nem december 24-én, hanem január 6-án, mivel az ortodoxok a régi, Juliánusz naptár szerint számítják vallásos ünnepeiket.
A Duna-parti templomot Dionisie Novakovity, néhai ortodox püspök szentelte fel 1720-ban, de már az 1600-as években is állt görögkeleti templom a faluban, amit idemenekült szerbek fából építettek. Kisebb csoportokban érkezhettek városunk területére, zömük pedig 1690-ben települt ide. Bár korábbról származó leveleket is találtak az ortodox parókia iratai között, eredetük feltárása még várat magára. Az erősen hiányos anyakönyv 1770-re datálható. Találtak viszont kegytárgyakat, ikonokat a 13-14. századból, amiket szerb szerzetesek menekíthettek ide.
A százhalombattai ortodox egyházközség számban megfogyatkozva ugyan, de híven őrzi hagyományait. Az idei, január 6-i szentestét is megünnepelték a szokásos liturgiával, a betlehemes játékkal. Dalibor atya tölgyfalevél csokrocskákat osztott szét híveinek, amely hitük szerint a szeretet, a szerencse, a bőség jelképe. A templomi szertartás után meggyújtották a templomkertben a "bádnyákot", a tölgyfaágat ama hajdani, betlehemi éjszaka emlékére. Forralt pálinkával és borral köszöntötték egymást: "Hrisztosz szé rodi – zá isztinu, szé rodi". Jézus valóban megszületett.
