„Ádvent: a várakozás megszentelése” – írta egyik cikkében Pilinszky János. Ennek a megszentelésnek évek óta hagyományos formája Százhalombattán az Adventi Találkozások elnevezésű rendezvénysorozat, amelyet idén ötödik alkalommal tartottak meg a Szent István templomban.
December 4-én kézműves foglalkozással várták a családokat. A Keleti Anikó vezetése alatt készült gyertyák, ajándékok egy részét készítőik felajánlhatták árusításra. A befolyt összegből a 2011-ben elsőáldozó gyerekek fognak részesülni.
December 11-én délelőtt bogármuzsika fogadta a kicsiket, majd délután kiállítással tisztelegtek a százéves magyar cserkészmozgalom előtt. A kiállítást Magyar Viktória és Sefcsik Mária nyitotta meg. Ezt követően Szabó László grafikusművész képeit tekinthették meg a hívek. Strausz Kálmán a kollázsok finom kidolgozottságát, bensőségességét, az élet, a hit és a magyar hagyományok melletti tanúságtételét méltatta.
A kiállítások után került sor az ünnepi estre, amelyet – Illéssy Mátyás plébános imája után – a Szivárvány Óvoda kis drámajátékosai, az egyházközség alsó tagozatos tanulói, az 1026. számú Szent László Cserkészcsapat, Vígh Judit és a Szent István Kórus mutatott be. Utóbbi egy bukovinai székely betlehemest adott elő, korhű jelmezekkel, énekkel, szóval, tánccal – és élő kisbirkákkal.
A programsorozat zárónapja, december 12-e ünnepi diákmisével kezdődött, majd "Isten ajándéka a gyermek" címmel Székely András demográfus tartott előadást. Statisztikai adatokra hivatkozva elmondta, hogy európai viszonylatban a magyarok kiemelkedően fontosnak tartják a családot és a gyermekvállalást – mégis mindössze 1,3 gyermek jut 2 felnőttre. Ismertetett egy másik felmérést is, amely szerint 150 ország közül – csupán Zimbabvét megelőzve – mi látjuk leginkább kilátástalannak a jövőnket. A család olyan alkotóeleme a társadalomnak, mint az emberi testben a sejtek. A legelemibb közösség, amely mintát ad és erősíti az érdekérvényesítő és a stressztűrő képességet is. A világ megváltozott, és ehhez a családoknak is igazodniuk kell: a férfiaknak ugyanúgy részt kell vállalniuk a gyermeknevelésből és a háztartási munkából, mint a nőknek a családfenntartásból.
Strauszné Könözsi Vera szervező a programok legfőbb céljaként az összefogás példázatát, a hit tanúságtételét és a művészet fontosságát jelölte meg a közösség erősítésében. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a nehéz körülmények ellenére segítettek a programok megvalósításában, ezáltal a várakozás méltó megszentelésében.













