Annak idején 1 700 négyzetméteres telket adományozott a város a katolikus egyháznak a Szent István templom megépítéséhez. A kivitelezés során azonban kiderült: az épületnek ennél jóval nagyobb területre lenne szüksége ahhoz, hogy szabályosnak legyen mondható az elhelyezése. Jelenleg ugyanis „kilóg” a telekről, azaz nincsenek meg a templom és a telekhatár között előírt távolságok, ami a földhivatali nyilvántartásba vételt is megakadályozta eddig. Az egyház további ezer négyzetméteres terület adományozását kérte az önkormányzattól, hogy tisztázni tudja az épület és telek tulajdonjogát. A város hajlandónak mutatkozott a kérés teljesítésére, cserébe azonban egy kisebb, egyházi tulajdonú földterület átadását kezdeményezte. Ez az Óvárosi Közösségi Ház és a Szent László templom között található gondozatlan telek. Weller János szerint a jelenlegi senki földje az Óváros kellemes központjává válhatna, ahol akár egy képzőművészeti alkotás is helyet kaphatna, egy olyan emlékmű, ami Óvároshoz kötődik, és kifejezi annak 4000 éves múltját a bronzkortól napjainkig.

A kétféle, egymást egyébként jól kiegészítő szándék sokáig nem találkozhatott, mert az egyház nem fogadta el a telekcsere gondolatát. Mostanra azonban – vélhetően az új katolikus papnak köszönhetően – végre sikerült megegyezésre jutni, a megállapodást mind az egyházközség, mind a város képviselő-testülete jóváhagyta.

Ezzel egy időben olyan feltételezések jelentek meg az Index internetes újság Százhalombattával foglalkozó fórumán, hogy az egyház kolumbáriumot szándékozik építeni a főtéri templom mellett, amin természetesen többen felháborodtak, mondván, hogy nézne ki egy temető a városközpontban?
Weller János szerint – a vonatkozó törvények betartása mellett - azt épít az egyházközség a tulajdonába került telken, amit óhajt, az önkormányzatnak ebbe nincs beleszólása. Ő maga látta azonban a templomot is tervező Makovecz Imre rajzait egy újabb, nagyobb méretű földhalomra, amiben helyet kaphatna egy kápolna, illetve az urnatemető is. A képviselő ezeket a terveket esztétikusnak találta, és úgy vélekedett, senkinek sem lehet kifogása a kolumbárium ellen, ha az, az épületen kívülről nem is látható.

Illéssy Mátyás viccesnek nevezte az egyház terveivel kapcsolatos találgatásokat. Mint mondta, a templom körüli terület hasznosítására nagyon sok ötlet, elképzelés született már az egyházközségben, de hogy végül ezek közül mi fog megvalósulni, az jórészt anyagi lehetőségeiktől függ. A kolumbáriumra egyébként éppen azért gondoltak, mert az némi bevételt hozhatna számukra. De nyilván senki sem tartana elfogadhatónak egy olyan primitív megoldást, hogy az urnatemető épületen kívül, a főtéren láthatóan helyezkedjen el. Egyébként minden tervüket egyeztetni szeretnék a várossal, és csak olyasmit akarnak építeni, ami a város számára is hasznos, és ami illeszkedik az önkormányzat főtérrel kapcsolatos koncepciójába. Egyelőre egy park, illetve játszótér kialakítása tűnik reális célkitűzésnek, a későbbiekben pedig szeretnének egy olyan közösségi létesítményt építeni, ami vonzó programokat kínálhatna az ifjúságnak, a felnőtt korosztálynak, és ami bekapcsolódhatna a város kulturális életébe.
Jelenleg a telkek helyrajzi számainak tisztázása folyik, az egyházközség és az önkormányzat közötti szerződés megkötésére csak ezután kerülhet sor.