Ötödik alkalommal tartotta meg névadójának emlékestjét a könyvtár december 2-án. Előadásokkal, könyv- illetve borkóstolóval idézték fel Hamvas Béla munkásságát, szellemiségét.
A szép számú résztvevő ezúttal azt is ünnepelte, hogy húsz éve működik jelenlegi helyén az intézmény. Az előtérben régi fényképek és dokumentumok emlékeztettek rá, hogy könyvtárunk 1971. augusztus 18-án kapta meg működési engedélyét a Művelődési Központban, és 1984 decemberében költözött a jelenlegi épületébe.
„Ekkor nappal még iskolai funkciókat is szolgáltunk, a szünetekben zsibongó gyerekekkel volt tele az előtér – emlékezett Szalai Gáborné könyvtárigazgató – Csak 1991-ben váltunk teljesen önállóvá, ekkor kezdtük el tudatosan keresni szellemi utunkat, helyünket. Több évi szellemi búvárkodás után 1999. december 1-jén vettük fel Hamvas Béla nevét, mert ő volt az, akinek életművét magunk elé célként tudtuk tűzni.”
„Az ünnep a számvetés, az elgondolkodás ideje, és jó alkalom arra, hogy megnézzük, ezen intézmény méltán viseli-e Hamvas Béla nevét” – kezd az esszéíró gondolatainak felidézésébe Dúl Antal. – Ma is megfontolandóak szavai, mint az, hogy „Nem gondolkodni kell, hanem látni!”. A kulturális intézményeknek feladata megtanítani az embereket ébredni és látni: ébredni, hogy meglássák az objektív világ hazugsága mögött az igazságot. Időpánikban élünk: nincs időm, nincs időnk - ezt szajkózzuk. Nagymamánknak miért volt ideje nyolc órán át kevergetni a barna mártást?!…”
„Kívánom a könyvtárnak, hogy a magasra tett mércét sikerüljön újra és újra megugorni, illetve a jelenlegi munkásságát folytatva igazi szellemi centrumot képezni” – zárta szavait Dúl. Egyre többen ismerik és becsülik Hamvas gondolatait, melynek bizonyítéka, hogy már létezik Hamvas Intézet, alakultak Hamvas klubok és körök. Az 1968-ban elhunyt, a múlt század szinte minden borzalmát és szenvedését átélt, a szocializmusban mellőzött író műveit nyíltan és szabadon csak az 1980-as években kezdték kiadni.
A borkóstolást felvezetendő József Rozsnyai Júlia színművésznő adott elő részleteket Cey-Bert Róbert Gyula: A bor vallása című művéből. A komoly kezdet után egyre könnyedebbé és oldottabbá vált a hangulat. Egy-egy pohár között a névadó „A bor filozófiája” művéből halhattunk rövid részleteket.
„Ekkor nappal még iskolai funkciókat is szolgáltunk, a szünetekben zsibongó gyerekekkel volt tele az előtér – emlékezett Szalai Gáborné könyvtárigazgató – Csak 1991-ben váltunk teljesen önállóvá, ekkor kezdtük el tudatosan keresni szellemi utunkat, helyünket. Több évi szellemi búvárkodás után 1999. december 1-jén vettük fel Hamvas Béla nevét, mert ő volt az, akinek életművét magunk elé célként tudtuk tűzni.”
„Az ünnep a számvetés, az elgondolkodás ideje, és jó alkalom arra, hogy megnézzük, ezen intézmény méltán viseli-e Hamvas Béla nevét” – kezd az esszéíró gondolatainak felidézésébe Dúl Antal. – Ma is megfontolandóak szavai, mint az, hogy „Nem gondolkodni kell, hanem látni!”. A kulturális intézményeknek feladata megtanítani az embereket ébredni és látni: ébredni, hogy meglássák az objektív világ hazugsága mögött az igazságot. Időpánikban élünk: nincs időm, nincs időnk - ezt szajkózzuk. Nagymamánknak miért volt ideje nyolc órán át kevergetni a barna mártást?!…”
„Kívánom a könyvtárnak, hogy a magasra tett mércét sikerüljön újra és újra megugorni, illetve a jelenlegi munkásságát folytatva igazi szellemi centrumot képezni” – zárta szavait Dúl. Egyre többen ismerik és becsülik Hamvas gondolatait, melynek bizonyítéka, hogy már létezik Hamvas Intézet, alakultak Hamvas klubok és körök. Az 1968-ban elhunyt, a múlt század szinte minden borzalmát és szenvedését átélt, a szocializmusban mellőzött író műveit nyíltan és szabadon csak az 1980-as években kezdték kiadni.
A borkóstolást felvezetendő József Rozsnyai Júlia színművésznő adott elő részleteket Cey-Bert Róbert Gyula: A bor vallása című művéből. A komoly kezdet után egyre könnyedebbé és oldottabbá vált a hangulat. Egy-egy pohár között a névadó „A bor filozófiája” művéből halhattunk rövid részleteket.
