Az "A nyugdíj problematikája" címmel pár nappal ezelőtt megjelent írásomhoz egy kis közgazdasági adalék, ugyanis a hivatalos propaganda a magánnyugdíj rendszerből az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést erőlteti és ezzel kapcsolatban még az adatok elferdítése is tapasztalható. Megjegyzendő, hogy a most beterjesztett állami költségvetés úgy kalkulál, hogy a visszalépők aránya kb. 90 %-os lesz, akik mintegy 2.500 milliárd forintot fognak magukkal hozni és ebből a kormányzat 2011-ben 550 milliárdot már betervezetten el akar költeni a folyó működésre.
Amint már többször leírtam, az állami nyugdíjrendszer az úgynevezett felosztó-kirovó elv szerint működik immár százhúsz éve, azaz az állami költségvetés a befolyó járulékot azonnal kifizeti az aktuális nyugdíjas rétegnek és a rendszerben nincs tőkefelhalmozás, mert az állam az esetleges többletet egyéb célokra azonnal el is költi. Ebből következően a hosszú távú fenntarthatóság alapvetően az eltartottak/eltartók aránytól függ.
Ebben az évben Magyarországon 2.960.000 fő részesült nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban. Ezen belül 2.100.000 fő saját jogú öregségi nyugdíjas, 360.000 fő korengedményes (a többi: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, stb.). A legfrissebb adatok szerint a munkaerőpiacon mintegy 4.300.000 fő (járulékfizető) van jelen, akik közül 460.000 fő munkanélküli. Látható tehát, hogy még egy kozmetikázott esetben is az eltartott/eltartó arány 2.460:4.300= 0,57-re jön ki.
A járulékfizetők bruttó bére után a munkaadó 24 %, míg a munkavállaló 9,5 % nyugdíjjárulékot fizet. Ahhoz, hogy egy 0,57-es arány mellett ki lehessen fizetni az átlagos 100.000 forint/hó nyugdíjat, eltartókként 57.000 forint járulékot kell az államnak kasszírozni, ami azt jelenti, hogy az átlagbérnek legalább 57.000:(0,24+0,095)= 170.000 forintnak kell lennie. Ma tehát, ugyan kifeszítetten, de az állami nyugdíjrendszer működőképes.
Az elkövetkező tíz évben megkezdődik és befejeződik az úgy nevezett "Ratkó korszak" népes korosztályainak a nyugdíjba vonulása – hozzávetőleg 1.500.000 fő -, ugyanakkor a helyükbe lépők létszáma nagyon alacsony, azaz a fenti arány romlik és 0,8-0,9 körül fog alakulni, így változatlan peremfeltételek mellett az átlagbérnek 240.000 forintnak kell lennie ahhoz, hogy a 100.000 forint nyugellátás kifizethető legyen.
A címben feltett kérdésre tehát a válasz az, hogy az állami rendszerből lesz ugyan nyugdíjunk, de nagyon kevés. A potenciális eltartóknak pedig egy örömhír: a nyugdíjas mindig részt vesz a szavazásokon és a voksát arra adja, aki a magasabb nyugdíjat a számára megígéri.
.jpg)
