A törvény megkülönbözteti az átlagos, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekeket, ugyanakkor nem rendelkezik azokról a gyerekekről, akik egyik kategóriába sem sorolhatóak – ezzel kapcsolatosan kezdeményezett találkozót és szakmai vitát szeptember 22-én Tahyné Borbély Julianna, a Nevelési Tanácsadó igazgatója a város iskoláinak vezetői, az önkormányzat szakbizottsága, valamint a Polgármesteri Hivatal intézményi referensei számára.
„Kislétszámú osztály, vagy integráció?” – tették fel a kérdést a résztvevők, arra utalva, hogy meg kell találni a lehető legjobb megoldást azoknak a gyerekeknek a számára, akik valamilyen téren elmaradtak kortársaik mögött, ezért felzárkóztatásra van szükségük.

- Minden évben tíz-tizenkét olyan gyereket találunk az iskolaérettségi vizsgálatok alkalmával, akiknek bizonyos részképességeik fejlesztésre szorulnak – mondta Tahyné Borbély Julianna. – A korábbi gyakorlat szerint a város egy-egy iskolájában úgynevezett kislétszámú osztályt indítottak, korábban az I. számú iskolában volt ilyen, az utóbbi években pedig az Arany János iskolában indult, de az a véleményem, hogy más megoldást kellene találni. Ugyanis ha mindig ugyanabban az iskolában indul, az túl nagy terhet ró az intézményre. A kislétszámú osztálytól néha idegenkednek a szülők, és tény, hogy amennyiben az első évfolyamot követően is fennmarad, lehetőséget ad a hátrányos diszkriminációra.

- Milyen megoldást javasolnak?
- Minden iskolában szükség lenne egy fejlesztő pedagógusra, aki differenciált foglalkozást biztosítana azoknak a diákoknak, akiknek erre szükségük van – válaszolta Tamás Emília, a Kőrösi Csoma Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. – Nem az a megoldás, hogy a fejlesztést igénylő gyerekeket kislétszámú osztályokba tömörítjük, hanem az, hogy megmaradnak a nagyobb közösségben, de bizonyos tárgyakból fejlesztő pedagógus biztosít számukra külön foglalkozást, és ezzel felzárkóztatja őket.

- Bármelyik pedagógus betöltheti ezt a státuszt?
- Nem, ugyanis ez külön szakterület. Jelenleg azok a kollegák is vállalhatják ezt a feladatot, akik a továbbképzések során ilyen szakkollégiumot végeztek, de hamarosan már csak a Gyógypedagógiai Főiskola ilyen irányú szakképesítésével látható el.

- Ez új kezdeményezés, vagy már van rá példa más településeken?
- Az országban már nagyon sok helyen létezik – mondta Tahyné Borbély Julianna. – Kisebb településeken dolgoznak külön fejlesztőpedagógusok, de Budapest több iskolájában is megvalósult, és nagyon jók a tapasztalatok.

- Hol tart Százhalombattán ez a kezdeményezés?
- Megfogalmaztuk, miért lenne szükség az iskolánkénti külön státuszra – felelte Tamás Emília -, és azt is megemlítettük, hogy a szegregációval, azaz a kislétszámú osztályokban történő oktatással szemben az integrált foglalkozás valóban biztosítja a gyerekek személyiségének fejlődését. Reméljük, hogy javaslatunkat megfontolja az önkormányzat.
*
A kezdeményezők azt szeretnék, ha legkésőbb a jövő tanévben már megkezdhetnék a munkát a város általános iskoláiban a fejlesztőpedagógusok. Kihangsúlyozták: nem vitatják, hogy az első évfolyamon nagyon szép eredményeket lehet elérni a kislétszámú osztályokban, a csoportok további, akár nyolc évfolyamon keresztül való fenntartásának azonban legalább akkora a kára, mint a haszna.