- Budapesten születtem, ott is nőttem fel. Már középiskolában elköteleztem magam a műszaki pálya iránt, épületgépészetet tanultam. A hatvanas évek végén az első generációhoz tartoztam, akiket hőerőgépésznek képeztek a tervezett paksi atomerőműbe, de már az egyetem vége felé visszakívánkoztam az épületgépészet felé. Azóta ugyan már kiment a divatból, de akkoriban a diplomamunkámban én terveztem meg az első nagyteljesítményű, KS 20-as klímaszekrényt, ami később forgalomba is került. Itt, a finomítóban is találkoztam vele a műszertermek klimatizálásakor.
1970-ben kezdett állást keresni. Akkoriban a jövedelmek alapvetően egyformák voltak, inkább a munkakörülmények vagy a feladat érdekessége befolyásolta a döntést. Mint precíz műszaki ember, döntési mátrixot készített, az összehasonlító táblázatban tucatnyi szempont alapján lehetett kiválasztani a legjobb munkahelyet. Így került a százhalombattai finomítóba, az akkori DKV-hoz.

- Elsősorban az emberek, a légkör fogott meg. Éreztem, hogy itt valami vár rám. Öt évig technológusként dolgoztam, majd huszonöt évig vezettem a műszaki osztályt. Karbantartással, tervezéssel, műszaki kiszolgálással, a saját fejlesztésekkel foglalkoztam. Ez azt jelentette, hogy nem a nagy, állami projekteket, hanem a kisebb belső fejlesztéseket, gépcseréket, minőségjavító beruházásokat szerveztem, vezettem. Rálátásom volt a finomító egészére. Aztán amikor jött a MOL, kiszervezték ezt a részleget, én pedig a karbantartáson maradtam szakértőként.

1990-ben megkapta a hazai innováció egyik legkiemelkedőbb kitüntetését, a Gábor Dénes-díjat a péti gyáregység korszerű vegyipari fejlesztéséért. Bánki Donát- és Zorkóczy-díja csak kettő a számtalan elismerés közül. Napi munkája mellett tagja jó néhány szervezetnek. A Gépipari Tudományos Egyesület helyi szervezetének titkára volt ez év tavaszáig, a Magyar Szabványügyi Testület négy bizottságában tevékenykedik, kettőnek elnöke. Mindezért nagyon sokat kell dolgozni, mint mondta, egy nap nem 24 órából áll.

Százhalombattán is megpróbálta egységbe tömöríteni a műszaki területeken dolgozókat, mivel több önálló tudományos szervezet is működött a városban. Azon igyekeztek, hogy olyan szinergiákat emeljenek ki, amelyekből a város is profitálhat.

- Ha elmegyek nyugdíjba, talán többet tudok majd tenni, bár jobb lenne, ha olyan venné kezébe a szervezést, aki még aktív dolgozó, és benne van a gazdaság napi vérkeringésében. Magam inkább, mint egy motor, tapasztalataimmal, tanácsaimmal segíteném, ösztönözném a folyamatot.
A kezdetektől aktív tagja a városi közéletnek. Jelenleg a SZÁKOM felügyelőbizottságában hasznosítja szakmai tapasztalatait.

Életének a sport is elengedhetetlen része. Amikor elkezdett kajakozni, még nem volt gyerek méretű csónak, ezért csak 14 éves kortól foglalkoztak a fiatalokkal. De a víz már korábban is rabul ejtette: nagyszüleivel a nyarakat a Balatonon töltötte. Aztán, ahogy egyre több iskolai, szakmai kötelezettség hárult rá, úgy rövidültek a nyári szünetek, szűkült a sportolás lehetősége. A megoldást a Budapesti Építők kajak-kenu szakosztálya nyújtotta, ahol tizenegy évig evezett versenyszerűen, minden nap.
1972-ben került a százhalombattai DESE-be, mint edző. Harminckét évig fejlesztette az egyesület versenyzőit, míg Kuhl Tibor, az erőmű korábbi igazgatója igen drasztikus módon meg nem szüntette a szakosztályt. Viszont mai napig aktív tagja a Kajak Mesterek Klubjának, akik az idősebb korú, azaz masters versenyzők sportolásával foglalkoznak.

Az utóbbi időben az egyre népszerűbb sárkányhajózás híve. A 3000 éves kínai hagyomány szerint, amikor a császár tengerbe vettetett egy költőt, akivel vitába keveredett, a halászok hajóikkal utána eredtek. A demonstrációként indult megmozdulásba ők az életfilozófiájukat adták bele, az európai ember pedig versenyt csinált belőle. Az eredeti felállás szerint húszan húznak egy hajóban, plusz egy kormányos és a dobos, aki a ritmust szolgáltatja. Nagyon sok sárkányhajó-versenyt rendeznek, akár minden héten nevezhetnének nemzetközi színtéren is. Százhalombattának egyelőre nincs saját hajója, így Csepelre járnak edzeni, itt készülnek a megmérettetésekre. Augusztus 28-29-én a szegedi világbajnokságon, a cégek közötti versenyen szerepel majd a MOL, a települések között pedig Százhalombatta. A csapatokat ő készíti fel és egyben aktív evezős is.

- Kis hazánkban sok feszültség származik abból, hogy egy-egy részterületnek több gazdája van. Igaz ez a sárkányhajózásra is, amit két szövetség is igazgat, de a vízen egy csapatként dolgozunk, figyelnünk kell egymásra. Jellemformáló, közösségalakító ez a sportág. Ha az ember sportol, nem azt jelenti, hogy sokáig fog élni, hanem hogy egészségesen fog meghalni. Jól kell kihasználnunk a ránk szabott időt. Lehet száz évig élni, és semmit sem tenni, vagy tizennyolc év alatt maradandót alkotni.
Ilinyi János a következő számban Ittzés Istvánt, kajak-kenu tanítványát és sárkányhajó-társát szeretné az olvasók figyelmébe ajánlani, aki az év egy részében Brazíliában dolgozik, mint mezőgazdasági mérnök és halbiológus.

- Tapasztalatai egy másik földrészen is gyökereznek. Érdemes megismerni gondolkodásmódját, egyéniségét, életútját.