Július 1-jétől a Pro-Med Bt látja el Százhalombattán a huszonnégy órás orvosi ügyeletet. Az új EU normák szerint az ügyeleti díjat teljes munkaidőként kell elszámolni, ami jelentősen megnöveli a költségeket, a háziorvosok túlterheltek, felkészült külső szakembereket pedig egyre nehezebb bevonni az ellátásba – mondta dr. Kőrösi László, a Százhalom Egészségügyi Központ vezetője, aki úgy véli: az ügyelet kiszervezésével a lehető legjobb megoldást választotta az önkormányzat. Dr. Berzéki Ferenccel, a Pro Med igazgatójával az eddigi tapasztalatokról és a hazai egészségügy általános gondjairól beszélgettünk.
A huszonnégy órás orvosi ügyelet ellátása 2004-ben 40,6 millió forintba került a városnak, 2005-ben pedig 45,6 milliót irányzott elő a feladatra a képviselő-testület. A költségek emelkedésének hátterében részben az infláció részben a díjazás megváltozott szabályozása áll. A Pro Meddel 43,86 millió forint értékben kötött szerződést a város. Ennyiért kell ellátniuk a szolgálatot 2005. június 30-tól 2006. július 1-jéig, függetlenül attól, hogy annak költségei változnak-e időközben – hangsúlyozta dr. Berzéki Ferenc.
Az Országos Egészségpénztár csak a hétvégi és az éjszakai orvosi ügyeletet finanszírozza, ami azt jelenti, hogy havi 1,35 millió forintot utal erre a célra az önkormányzatnak, amit az 2,3 millióval egészít ki a huszonnégy órás ellátás biztosítása végett.
2005 első félévében 7,5 %-kal emelték meg az ellátásban dolgozó alkalmazottak bérét, majd a Pro Med újabb 10%-os emelést hajtott végre. Megszűnt jó néhány gyógyszer – így például az ügyeleti ellátásban gyakran használt Algopyrin – támogatása, és folyamatosan emelkedett az üzemanyag ára is. Mindezt már a Pro Med-nek kell kigazdálkodnia. Az önkormányzat számára az is jelentős megtakarítás, hogy míg korábban az ügyelet rezsi – fűtés, világítás, takarítás, hulladékkezelési és gépkocsi-fenntartási – költségei a Százhalom Egészségügyi Központ költségvetésébe épültek, most ezeket is a vállalkozó cégnek kell fizetnie.
A battai ügyeleti ellátás működtetését egy nagyobb beruházással kezdte meg a Pro Med. Mintegy 750 ezer forintért kiépítettek egy olyan technikai rendszert, amely alkalmas arra, hogy mind a telefonon-, mind a rendelőben elhangzó beszélgetéseket rögzítse. Dr. Berzéki szerint ez egyformán szolgálja a betegek és az ügyeletet ellátó szakszemélyzet érdekeit. Az adatokat a legkorszerűbb szoftverek őrzik, a felvett beszélgetéseket az érintettek jelenlétében lejátszhatják, de csak a bíróság kérésére adhatók ki.
Korábban Százhalombattán – hasonlóan az ország más településeihez – mindenféle szabályzást messze alul múlt az ügyeletet ellátó orvosok és alkalmazottak díjazása. Mostanra olyan béreket sikerült kialakítani, amelyek törvényesnek mondhatók, azaz a pótlékokat is figyelembe véve megfelelnek a közalkalmazotti törvényben megállapított összegeknek. Ami az ellátás szempontjából ennél is fontosabb: az előírt végzettséggel rendelkező és szakmailag felkészült orvosok dolgoznak az ügyeletben. Sajnos, ez nincs mindenhol így. Az egyre növekvő orvoshiány és az egészségügy alulfinanszírozása miatt egyre nagyobb verseny folyik a szakemberekért. A megfelelő tapasztalattal és tudással rendelkezőknek magasabb az óradíja. Százhalombatta abban a szerencsés helyzetben van, hogy meg tudja fizetni ezeket a szakembereket. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy az önkormányzat beengedte a vállalkozói tőkét az egészségügybe, aminek köszönhetően jóval rugalmasabbá, olcsóbbá vált annak működése – mondta dr. Kőrösi László orvos igazgató. Példaként említette legutóbbi fejlesztésüket, a színes ultrahang készülék beszerzését a nőgyógyászatra. Ezt egy kedvező alkalom megragadásával és azonnali döntéssel, nagyságrendekkel kedvezőbb áron tudták megvenni. További eredményük a labor működtetése több tíz milliós ráfizetésének minimalizálása. Ezt egy olyan hálózatba integrálták, amit egy gazdasági társaság üzemeltet. Ez a cég jóval kedvezőbb áron jut a vegyszerekhez, és a feladatokat a vizsgálati csoportok szerinti több labor között osztja meg.
Ha az orvosok és asszisztensek tudják, hogy adott időszakra meghatározott működési költségekkel kell gazdálkodniuk, és ezek túllépése esetén a személyi költségeken kell behozni a deficitet, akkor sokkal jobban odafigyelnek az anyagok és egyéb források hatékony, ésszerű felhasználására – mondta Berzéki doktor, aki mentőorvos, de tíz éve egészségügyi vállalkozásokat is működtet a foglalkozás-egészségügy, illetve az ügyeleti ellátás területén.
Az egészségügy vállalkozásban történő ellátása mellett szól az is, hogy a közalkalmazottak óraszámait szigorúan korlátozza a törvény, míg a vállalkozó orvosokét nem. Tetszik, nem tetszik, nincs más kiút az egészségügy válságából, mint a privatizáció – összegez dr. Berzéki. Hozzáteszi: a mai magyar ellátórendszer nemcsak alulfinanszírozott, hanem pazarló is. Elsősorban azért, mert nem működnek olyan érdekeltségi rendszerek, amik ezt megakadályoznák. Ennek alátámasztására szemléletes példát is említ. A Magyar Posta Rt. megrendelte cégüktől 1200 dolgozójának a foglalkoztatás-egészségügyi szűrését, alkalmazottanként 65 ezer forintért. A vizsgálaton azonban mindössze 138-an jelentek meg. Közülük 20%-ról kiderült, hogy cukorbeteg, és további 20%-ról, hogy magas a vérnyomása. Hét személynél találtak emlődaganatot. Egyiküké a további vizsgálatok során jóindulatúnak bizonyult, a többiek járóbetegként részesültek onkológiai kezelésben, és meggyógyultak. A szűrővizsgálatokkal a Posta rengeteg táppénzt, az egészségügy pedig kórházi ellátást spórolt meg. A legolcsóbb a megelőzés, de ebben a betegeket is érdekeltté kellene tenni. Például úgy, hogy csak akkor lennének jogosultak bizonyos ingyenes ellátásokra, ha rendszeresen megjelennének az előírt szűrővizsgálatokon.
Hogy ezzel szemben mi a jelenlegi gyakorlat? Az ellátottak azt gondolják, hogy a szervezetük tökéletesen működik, soha nem fog elhasználódni, de ha mégis történne velük valami, a befizetett TB-jük elegendő a maximális egészségügyi ellátásra, azaz a legkorszerűbb gyógyszerekre és a legmodernebb eszközökre. Ez távolról sincs így. Mi lehet a megoldás? Berzéki doktor szerint szinteket kell kialakítani az ellátásban, és ezzel együtt meg kellene teremteni a betegek érdekeltségét abban, hogy ne pazaroljanak. Mert ha valaki azzal telefonál az ügyeletre, hogy „négy napja fáj a derekam, jöjjenek ki”, az bizony pazarlás. Az ügyelet ugyanis a sürgősségi ellátásra, az akut problémák kezelésére lett kitalálva.
Beszédes a Pro Med százhalombattai ügyeleti ellátásának első kéthavi statisztikája: júliusban 959, augusztusban 829 esetet láttak el. Ezek kiugróan magas számok a város lélekszámához viszonyítva.
Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon vannak olyan települések is, amelyeken heti két órában oldják meg a háziorvosi ellátást, nincs okunk panaszra.
Az Országos Egészségpénztár csak a hétvégi és az éjszakai orvosi ügyeletet finanszírozza, ami azt jelenti, hogy havi 1,35 millió forintot utal erre a célra az önkormányzatnak, amit az 2,3 millióval egészít ki a huszonnégy órás ellátás biztosítása végett.
2005 első félévében 7,5 %-kal emelték meg az ellátásban dolgozó alkalmazottak bérét, majd a Pro Med újabb 10%-os emelést hajtott végre. Megszűnt jó néhány gyógyszer – így például az ügyeleti ellátásban gyakran használt Algopyrin – támogatása, és folyamatosan emelkedett az üzemanyag ára is. Mindezt már a Pro Med-nek kell kigazdálkodnia. Az önkormányzat számára az is jelentős megtakarítás, hogy míg korábban az ügyelet rezsi – fűtés, világítás, takarítás, hulladékkezelési és gépkocsi-fenntartási – költségei a Százhalom Egészségügyi Központ költségvetésébe épültek, most ezeket is a vállalkozó cégnek kell fizetnie.
A battai ügyeleti ellátás működtetését egy nagyobb beruházással kezdte meg a Pro Med. Mintegy 750 ezer forintért kiépítettek egy olyan technikai rendszert, amely alkalmas arra, hogy mind a telefonon-, mind a rendelőben elhangzó beszélgetéseket rögzítse. Dr. Berzéki szerint ez egyformán szolgálja a betegek és az ügyeletet ellátó szakszemélyzet érdekeit. Az adatokat a legkorszerűbb szoftverek őrzik, a felvett beszélgetéseket az érintettek jelenlétében lejátszhatják, de csak a bíróság kérésére adhatók ki.
Korábban Százhalombattán – hasonlóan az ország más településeihez – mindenféle szabályzást messze alul múlt az ügyeletet ellátó orvosok és alkalmazottak díjazása. Mostanra olyan béreket sikerült kialakítani, amelyek törvényesnek mondhatók, azaz a pótlékokat is figyelembe véve megfelelnek a közalkalmazotti törvényben megállapított összegeknek. Ami az ellátás szempontjából ennél is fontosabb: az előírt végzettséggel rendelkező és szakmailag felkészült orvosok dolgoznak az ügyeletben. Sajnos, ez nincs mindenhol így. Az egyre növekvő orvoshiány és az egészségügy alulfinanszírozása miatt egyre nagyobb verseny folyik a szakemberekért. A megfelelő tapasztalattal és tudással rendelkezőknek magasabb az óradíja. Százhalombatta abban a szerencsés helyzetben van, hogy meg tudja fizetni ezeket a szakembereket. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy az önkormányzat beengedte a vállalkozói tőkét az egészségügybe, aminek köszönhetően jóval rugalmasabbá, olcsóbbá vált annak működése – mondta dr. Kőrösi László orvos igazgató. Példaként említette legutóbbi fejlesztésüket, a színes ultrahang készülék beszerzését a nőgyógyászatra. Ezt egy kedvező alkalom megragadásával és azonnali döntéssel, nagyságrendekkel kedvezőbb áron tudták megvenni. További eredményük a labor működtetése több tíz milliós ráfizetésének minimalizálása. Ezt egy olyan hálózatba integrálták, amit egy gazdasági társaság üzemeltet. Ez a cég jóval kedvezőbb áron jut a vegyszerekhez, és a feladatokat a vizsgálati csoportok szerinti több labor között osztja meg.
Ha az orvosok és asszisztensek tudják, hogy adott időszakra meghatározott működési költségekkel kell gazdálkodniuk, és ezek túllépése esetén a személyi költségeken kell behozni a deficitet, akkor sokkal jobban odafigyelnek az anyagok és egyéb források hatékony, ésszerű felhasználására – mondta Berzéki doktor, aki mentőorvos, de tíz éve egészségügyi vállalkozásokat is működtet a foglalkozás-egészségügy, illetve az ügyeleti ellátás területén.
Az egészségügy vállalkozásban történő ellátása mellett szól az is, hogy a közalkalmazottak óraszámait szigorúan korlátozza a törvény, míg a vállalkozó orvosokét nem. Tetszik, nem tetszik, nincs más kiút az egészségügy válságából, mint a privatizáció – összegez dr. Berzéki. Hozzáteszi: a mai magyar ellátórendszer nemcsak alulfinanszírozott, hanem pazarló is. Elsősorban azért, mert nem működnek olyan érdekeltségi rendszerek, amik ezt megakadályoznák. Ennek alátámasztására szemléletes példát is említ. A Magyar Posta Rt. megrendelte cégüktől 1200 dolgozójának a foglalkoztatás-egészségügyi szűrését, alkalmazottanként 65 ezer forintért. A vizsgálaton azonban mindössze 138-an jelentek meg. Közülük 20%-ról kiderült, hogy cukorbeteg, és további 20%-ról, hogy magas a vérnyomása. Hét személynél találtak emlődaganatot. Egyiküké a további vizsgálatok során jóindulatúnak bizonyult, a többiek járóbetegként részesültek onkológiai kezelésben, és meggyógyultak. A szűrővizsgálatokkal a Posta rengeteg táppénzt, az egészségügy pedig kórházi ellátást spórolt meg. A legolcsóbb a megelőzés, de ebben a betegeket is érdekeltté kellene tenni. Például úgy, hogy csak akkor lennének jogosultak bizonyos ingyenes ellátásokra, ha rendszeresen megjelennének az előírt szűrővizsgálatokon.
Hogy ezzel szemben mi a jelenlegi gyakorlat? Az ellátottak azt gondolják, hogy a szervezetük tökéletesen működik, soha nem fog elhasználódni, de ha mégis történne velük valami, a befizetett TB-jük elegendő a maximális egészségügyi ellátásra, azaz a legkorszerűbb gyógyszerekre és a legmodernebb eszközökre. Ez távolról sincs így. Mi lehet a megoldás? Berzéki doktor szerint szinteket kell kialakítani az ellátásban, és ezzel együtt meg kellene teremteni a betegek érdekeltségét abban, hogy ne pazaroljanak. Mert ha valaki azzal telefonál az ügyeletre, hogy „négy napja fáj a derekam, jöjjenek ki”, az bizony pazarlás. Az ügyelet ugyanis a sürgősségi ellátásra, az akut problémák kezelésére lett kitalálva.
Beszédes a Pro Med százhalombattai ügyeleti ellátásának első kéthavi statisztikája: júliusban 959, augusztusban 829 esetet láttak el. Ezek kiugróan magas számok a város lélekszámához viszonyítva.
Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon vannak olyan települések is, amelyeken heti két órában oldják meg a háziorvosi ellátást, nincs okunk panaszra.
