Egy hosszú távú program keretében 12 megüresedett önkormányzati lakást értékesítene pályázati úton a százhalombattai önkormányzat. Az ingatlanok különböző méretűek és állapotúak, az értékbecslést követően, júniusi ülésén fogadhatja el a pályázati kiírást a Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság.
A szakbizottság május 10-én tartotta legutóbbi ülését, amin a többség támogatta a bérlakás-értékesítésre vonatkozó javaslatot. Ha a képviselő-testület május 20-i ülésén elfogadja a bizottság javaslatát, hosszú távú program indulhat el, aminek a keretében a tervek szerint évente kétszer hirdetnének pályázatot, és öt év alatt 70-80 bérlakást adnának el – tájékoztatott Török Sándor elnök.
Az önkormányzati bérlakások fenntartása ráfizetéses a város számára, mivel amikor megüresednek, rendszerint teljes felújításra szorulnak. A költségeket és gondokat a bérlők nem mindig megfelelő fizetési fegyelme is szaporítja. A jövőben e helyett albérlet-támogatást nyújtana az önkormányzat a rászorulóknak. A tervek szerint a lakáseladás bevételét csak lakás-lakhatás célra lehet majd fordítani.
A pályázatokat a szociális bizottság bírálná el, hasonlóan a bérlakás-pályázatokhoz, vagyis szigorú pontrendszer alapján, amelyben fontos szempont a minél régebbi helyben lakás, a fiatalok megtartása, valamint a rászorultság elve.
Jelenleg 274 önkormányzati bérlakás van Százhalombattán, amelyek közül 21 szolgálati jellegű. Utóbbiakra nagy szükség van, sőt növelni kellene a számukat – vélekedik Török Sándor. A Z program folytatásaként épített 136 bérlakást még több mint tíz évig nem lehet elidegeníteni, mivel pályázati támogatással épültek. Hogy a maradék milyen ütemben és arányban kerül értékesítésre, az a most induló program sikerén is múlik.
A feltételek rendkívül kedvezőek, hiszen mindössze 20 százalék önrész befizetésére van szükség, a többit pedig kamatmentes kölcsönként fizetheti vissza a vevő. Aki nem tudja törleszteni a részleteket, az sem kerül az utcára, bérlőként maradhat a lakásban.
Sem a szociális, sem a vagyonbizottság nem támogatta a költségvetésben elkülönített ötvenmilliós krízisalap felhasználására vonatkozó javaslatot. Nem véletlen, hogy más önkormányzatok sem éltek a törvényi lehetőséggel, amely a bedőlt lakáshitelesek élethelyzetét hivatott megoldani. Mivel az így kiváltott lakásokban a korábbi tulajdonosok határozatlan idejű bérlők maradnak, amely jogviszonyt akár örököseik is folytathatják, az önkormányzat csak névlegesen juthat tulajdonhoz, ami nem túl hatékony felhasználása a közpénznek. Mindemellett milyen elv alapján lehet eldönteni, kin segítsen a város, és ki az, akin ne? Példaként egy olyan jelentkezőt említett az elnök, akinek óvárosi, hatvanmilliós ingatlanját készül elárverezni a hitelező.
Nagyobb támogatásra számíthat a 20-ai testületi ülésen egy másik rendeletmódosítás, aminek az a lényege, hogy akik a főtéren épült új lakásokból vásárolnának, önkormányzati biztosítékot kapnának arra, hogy meghatározott ideig akkor is bent maradhassanak bérlőként, ha a hitelt nem tudják többé finanszírozni.
.jpg)
