Az Elnöki Tanács 1970. március 28-án nyilvánította várossá Százhalombattát, mégis április 1-je ivódott bele a köztudatba, mert ezen a napon tartották az avatási ünnepséget. Ettől az időszaktól a tanácsi korszak végéig (1990.) elsősorban a mennyiségi fejlesztés jellemezte a közoktatást. 1966-ban megépült az 1. Számú, 1973-ban pedig a mai Eötvös Loránd Általános Iskola, amelyek ekkor még egy intézményként működtek, de öt évvel később a magas diáklétszám miatt különváltak. 1978-ban már öt óvodát számlálhatott a város. 1985-ben az Eötvös-ből kivált a mai Arany János Általános Iskola és Gimnázium intézménye. 1987-ben több új intézmény jött létre: megépült a Széchényi István Szakközépiskola és a Nevelési Tanácsadó, létrehozták a Zeneiskolát és a "Matrica" Múzeumot. Az utolsó – 4-es számú - iskola építése 1991-ben fejeződött be.

A mennyiségi fejlesztés mellett azonban az országosan ismertté vált pedagógiai kísérletekkel, a magas színvonalú oktatással, kiemelkedő iskolai infrastruktúrával is jó hírnevet szerzett magának Százhalombatta. Az 1974-ben átadott tanuszodának valósággal a csodájára jártak, kevés ilyen működött az országban.
A második húsz évben a minőség fejlesztése került előtérbe, amit az akkoriban bevezetett iparűzési adóból származó bevételek is lehetővé tettek. Az önkormányzati átalakulás során az oktatási intézmények mindegyike önállóvá vált.

A közművelődés elmúlt negyven éve hasonlóan mozgalmasan telt, 1976-ban például szerződést kötött a város és a Madách Színház a produkciók itteni bemutatására. A kulturális központ szerepét sokáig a közös városi fenntartású DKV Beruházások Művedlődési Háza és annak könyvtára látta el. 1984-ben adták át a városi könyvtár, majd rá egy évre a Barátság Művelődési Központ épületszárnyát.

Az önkormányzat a közoktatás és a közművelődés együttműködésének megteremtésére törekedett. Az eredményeket országosan is elismerték. Ugyancsak országos kísérlet volt a művelődési házi előtér és információs pont, amely kezdetben a munkásszállón működött, később a BMK-ba költözött.

1990 után a közművelődésben is a minőségi szakmai munka került előtérbe, a BMK-ban, a Hamvas Béla Városi Könyvtárban és a Matrica Múzeumban új nagyrendezvények indultak útnak, mint a Battai Napok, a Summerfest, a Nyári Színházi Esték vagy a népfőiskola. Létrejött a Régészeti Park is. Egyre intenzívebben kapcsolódtak be a kulturális tevékenységbe a civil szervezetek, amelyek önkormányzati támogatást is kapnak ehhez.
 A jövő lehetőségeivel kapcsolatban a BMK megújuló színháztermét, valamint az új konferencia központ említette az előadó. A Régészeti Park fejlesztése is elengedhetetlen, főként egy fogadóépülettel. A szakmai munka mindenhol fejleszthető, de ehhez elengedhetetlen az önkormányzat támogatása.