Az országos felmérésekből az derül ki, hogy a károsultak több mint ötven százaléka kétszer vagy többször vált bűncselekmény áldozatává a statisztika készítését megelőző öt éven belül. Érdekes, hogy míg a bűncselekményektől a hatvan éven felüliek félnek leginkább, a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy nem ők, hanem a tizenkilenc és hatvan év közöttiek a legveszélyeztetettebbek.
A vagyon elleni bűncselekmények által okozott károk megtérülési aránya nem éri el a tíz százalékot. A károsultak csak több éves késéssel jutnak hozzá a kártérítéshez, ha egyáltalán hozzájutnak, ugyanis a leggyakrabban ez nem is történik meg. Ezzel is magyarázható, hogy évről évre csökken a feljelentési hajlandóság: a károsultak úgy ítélik meg, hogy a hivatalos eljárásban esélyük sincs arra, hogy veszteségeik megtérüljenek, éppen ezért sok esetben nem is jelzik a bűncselekményt a hatóságoknak, mondván, hogy így legalább az eljárásban való részvétel fáradalmaitól megkímélik magukat.

A közbiztonság romlását leginkább biztonságérzetünk sínyli meg. Százhalombattán is tapasztalható, hogy több fórumon követeli a lakosság a rendőrségi erő növelését, azzal az indokkal, hogy ha nem látni járőröket az utcákon, ez bátorítja a bűnözőket. Az önkormányzat a maga eszközeivel igyekezett serkenteni a bűnüldözőket a nagyobb hatékonyságra: a testület nem fogadta el a múlt évről szóló rendőrségi beszámolót, ezt követően egyeztető megbeszéléseket tartottak, térfigyelő rendszer kiépítéséről döntöttek – mindez igéretet jelent arra, hogy a jövőben javul a közbiztonság.

Annak érdekében, hogy ne váljunk bűncselekmények áldozataivá, nekünk magunknak is tennünk kell valamit. A bűnmegelőzésben nemcsak a rendőrségnek, a polgárőrségnek és az önkormányzatnak kell szerepet vállalnia, hanem a lakosságnak is. Nekünk is vannak feladataink: meg kell nehezítenünk a bűncselekmények elkövetését, a saját eszközeinkkel biztosítanunk kell javaink védelmét. Ennek sokféle módja van, a legegyszerűbbtől – hogy ne hagyjuk nyitva az ajtót, illetve ne tegyük a kulcsot a lábtörlő alá – a legbonyolultabbakig, a riasztó- és távfelügyeleti rendszerek kiépítéséig. Ebben nyújt segítséget a következő számtól folytatódó sorozatunk, amelyben egy-egy esethez kapcsolódóan világítunk majd rá, hol követte el a hibát a károsult, mit kellett volna tennie ahhoz, hogy ne váljon áldozattá.

A tanácsadásban az Érdi Városi Rendőrkapitányság munkatársai lesznek segítségünkre, és reméljük, hogy ez is hozzájárul a város bűnügyi statisztikájának javításához.

Addig is legyenek óvatosak: ne hagyják őrizetlenül értékeiket, ne teremtsenek lehetőséget a rossz szándékú embereknek a bűnelkövetésre! Ha elmennek otthonról, se az ajtót, se az ablakot ne felejtsék nyitva!