A Parlament 2009 tavaszi ülésszakán döntött a vagyonadó bevezetéséről, vagyis a nagy értékű vagyontárgyak után fizetendő adóról szóló törvényről. Eszerint 2010-től egyes lakóingatlanok, a nagy teljesítményű személygépkocsik, valamint a vízi és légi járművek után adót kell fizetni. Az első tervek szerint alapvetően minden lakóingatlan adóköteles. Ha azonban a lakás forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és a tulajdonos életvitelszerűen benne lakik, ez esetben illetékmentesség illeti meg. Szintén mentesül a második lakóingatlan, ha a forgalmi érték 15 millió forint alatt van; a harmadik - és e feletti - ingatlan esetében azonban a 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakás után is adózni kell. A tervek szerint a vagyonadót először 2010-ben kell bevallani a 2010. január 1-jén érvényes tulajdonviszony alapján. A meghatározott adóösszeget két egyenlő részletben kell befizetni, az első részt a bevallás benyújtásával egyidejűleg, a másodikat pedig 2010. szeptember 30-ig.
A kormány a hírek szerint napokon belül elindítja az ingatlanadó-kalkulátort, amely a gyakorlatban annyit jelent, hogy az APEH és az Ügyfélkapu honlapján fellelhető űrlap kitöltése után az adóhatóság számítógépes rendszere kiszámítja az űrlapon megjelölt ingatlan becsült értékét. Az űrlapon meg kell jelölnünk az ingatlannal kapcsolatos adatokat: a címet, az alapterületet, az ingatlan fajtáját, a lakószobák fekvését és tájolását, a felépítmény korát, megközelíthetőségét, felújításának idejét és olyan jellemzőket is, mint a lakás komfortfokozata valamint a közművesítés szintje. A lekérdezés pár percet igényel csupán, és költségmentes. A beküldő ezt követően e-mailben kapja meg az ingatlan becsült forgalmi értékét. Az illetékesek kiemelték, hogy amennyiben az állampolgár ezzel a tájékozódási lehetőséggel él, és az APEH által becsült értéket tünteti fel az ingatlan értékeként a bevallásában, az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés alkalmával akkor sem bírságolja meg, ha esetleg magasabb értéket állapítana meg.
2010. január 1-jétől csökken az ingatlanszerzés (jogi nyelven: visszterhes vagyonátruházásra vonatkozó) illetéke, de szigorodnak a szabályok.
Ez a fizetési kötelezettség 4 millió forintig 2, míg az ezt meghaladó összeg után 6 százalék volt. Változás, hogy a 4 millió forint feletti összeg után már csak 4 százalék az illeték mértéke. Ez több tíz-, de inkább több százezer forint megtakarítást is jelenthet.
Az ingatlanforgalmazók által jelenleg igénybe vehető 2 százalékos illetékkedvezménynél főszabályként továbbra is két év áll rendelkezésre az eladásra – illetve pénzügyi lízingbe adásra -, ha azonban az ingatlanszerzést a tulajdonos 2006. október 1-je és 2009. május 31-e között jelentette be az illetékes APEH-nek, további két évvel meghosszabbodik a továbbértékesítés megengedett határidő.
Továbbra is négy év áll rendelkezésre arra, hogy a lakóház építésére alkalmas telek után lakóingatlan megszerzésére jellemző illetékkedvezményt vegyünk igénybe, aki azonban a bejelentésnek 2004. október 1-e és 2009. május 31-e között már eleget tett, annak kedvezményként a beépítésre nyitva álló törvényes határidő a jelenlegi 4 évről 6 évre nő.
A tulajdoni lapokra vonatkozó változások nem mind kedvezőek. A hiteles tulajdoni lap másolat díja például 4000 forintról 6250 forintra emelkedett januártól, de a másolat elektronikusan is lekérhetővé vált, aminek csak 3600 forint az ára, és időmegtakarítást jelenthet. A nem hiteles elektronikus tulajdoni lap másolat pedig mindösszesen 1000 forintba kerül.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja 6000-ről 6600, a jelzálogbejegyzés díja 12 000-ről 12 600 forintra emelkedett. A társasház bejegyzéséért lakásonként 6 000 forint helyett 6 600 forintot kell fizetni, de a maximális 100 ezer forintos díj - házanként - változatlan marad. Az első fokú ingatlan-nyilvántartási eljárás elleni fellebbezés díja változatlanul 10 000 forint. Díjmentesek – más tételek mellett - a következő szolgáltatások: a részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz szükséges, elektronikusan lekért, nem hiteles tulajdoni lap másolat és a hagyatéki eljárás. A Magyar Állam, valamit az egyház, az egyházak szövetsége és intézménye személyes díjmentességben részesülnek, de ez a kedvezmény csak évente egy alkalommal illeti meg a felsorolt intézményeket.
Változás továbbá, hogy január 1-jétől illetékköteles az ingatlannal rendelkező gazdasági társaság legalább 75 százalékos arányú megszerzése, de csökkentették az ingatlanszerzés után fizetendő illeték mértékét. Az új szabály szerint 1 milliárd forintig 4, míg az ezt meghaladó rész után 2 százalékot, de legfeljebb 200 millió forintot kell majd megfizetni. Ez a szabályozás – általában-véve is - a közteherviselés átalakítását célozza. Bár alacsonyabb mértékű illeték terheli az ingatlanszerzést, de a fizetés alóli kibúvókat a jogszabály megpróbálja minimalizálni, sőt, kiszűrni.
Ha a 75 százalékos részesedést több vétel során szerzi meg valaki – például három alkalommal vesz 25 százalékot -, akkor az illetéket a harmadik rész megvételekor kell fizetni. Az illeték alapját a gazdasági társaság tulajdonában álló ingatlan forgalmi értéke képezi. Hetvenöt százalékos részesedés megszerzése esetén a társaság tulajdonában álló belföldi ingatlanok forgalmi értékének a 75 százalékát kell alapul venni. Szigorodik a szabályozás abban a vonatkozásban is, hogy a vagyonszerző közvetlen családtagjainak az adott társaságban meglévő tulajdoni hányada (pl. üzletrésze) összegződik az illetékfizetési kötelezettség szempontjából. Ha a vagyonszerző házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, illetve a szülője részesedése egy cégben – illetve a többségi tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetben - együttesen eléri a 75 százalékot, beáll az illetékfizetési kötelezettség.
Fontos, hogy az ingatlantulajdonnal rendelkező társaság szerzésére vonatkozó illetékkötelezettség kizárólag a 2010. január elsejétől megszerzett részesedésekre vonatkozik. Ha valaki 2009-ben vette meg a cég 50 százalékát, majd 2010-ben további 25 százalékot, akkor az illeték alapja csökken a 2010-es évet megelőzően már megszerzett hányaddal, és csak a 25 százalék után kell illetéket fizetni.
Továbbra is várom kérdéseiket a pavikadrvt-online.hu címen vagy a 06-30-85-77-560-s telefonon.
Dr. Farkasné dr. Patakfalvi-Vigh Katalin ügyvéd
.jpg)
