Kopácsolás és kardok csattogása verte fel a Régészeti Park csendjét a Római kori Családi Napon, július 17-én. Ideális időjárás, fátyolfelhős ég, enyhet adó, üdítő szél uralkodott azon a napon.
Több tucatnyi gyermek és szülő szorgoskodott a kézműves foglalkozásoknak helyt adó tágas színben. Pajzsok, katonai sisakok, signumok (katonai jelképek) készültek Vetőné Mária útmutatása szerint. A másik hosszú asztal mellett Ercsényiné Tátrai Kata oktatta a lányokat az ékszerkészítés fortélyaira. A kopácsolók közt volt Gere László népművelő is, aki két önkéntes segédjével a bábszínház paravánját csinosította. Néhányan Felföldi János „centurio” vezényszavaira készültek a harci bemutatóra. Milené Baki húsos becsináltat főzött Mutius módra, eredeti recept szerint. A mutius egy savanykás ízű almafajta római kori neve. Az étel sertéshúsból készült korabeli fűszerekkel.
Mint mindig, most is tartogattak meglepetést a szervezők: Felföldi János és kilenc társa a római katonák ruházatát és fegyverzetét mutatta be, Hidán Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára perzsa harcosnak öltözött.
Dél lett, mire kezdetét vette a toborzás és a harci bemutató. Másfélszáz fős közönség előtt került sor a római tábor parancsnokának fogadására a perzsa követ előtt. A követ elmondta, hogy rablók fosztották ki őket, és csak hármukat hagyták életben. A nagylelkű római vezér megvendégelte a pórul járt követeket, a lakomán, persze, a polgárok is részt vettek.
Az eszem-iszom után a Hottehettük Alkalmi Színtársulat mutatta be ”Matrica szelleme” című játékát, amely arról szólt, hogy milyen események előzték meg Claudia kelta hercegnő és Victor római centurio házasságát.
A nagyobbik Hallstadt-kori házban nyitotta meg T. Németh Gabriella régész a „Stola, palla, tunica” című kiállítást. A Római Birodalom fennállásának hétszáz éve alatt sokat változott a polgárok és katonák viselete – mesélte -, de végig jellemző maradt a tunika, mint egyfajta alsónemű, valamint férfiaknál a tóga, nőknél pedig a stóla, ami a rómaiság jelképe is volt. Az előadásból azt is megtudtuk, hogy a római kori, Matrica helységnév eredete egyelőre tisztázatlan. A nyelvtörténészek egy része a latin mater (anya) szóból származtatja a helység nevét. Más tudósok úgy vélik, a kelta matrica szóból származhat a név, ami lándzsát, lándzsás harcost jelentett.
Délután a táborkapu makettjének építésével foglalatoskodtak a park vendégei.





