- Két teljesen különálló intézmény, de már vannak közös dolgaink – vezet be Salamon Suba László, rendező, a játékszín igazgatója. Együttműködési szerződés szabályozza és folyamatos egyeztetések biztosítják a párhuzamos működés zavartalanságát. Az új városfejlesztési koncepcióban azonban szerepel a két intézmény fizikai szétválasztása, komfortosabb elhelyezése is.
- A Budaörsi Játékszín produkciós színház – folytatja az igazgató. A színészek, tervezők, zeneszerzők egy-egy produkcióra szerződnek hozzánk. Virtuális társulattal működünk. Pikali Gerda, Magyar Attila - aki egyben a játékszín művészeti vezetője is -, Szakács Tibor, Tóth Auguszta, Dörner György, Tordai Teri... hogy csak néhány nevet említsek a rendszeresen szereplők közül, akiket a helyi közönség már igen megkedvelt.

- A színészek és a darabok között is látszik összefüggés a budapesti Centrál Színházzal (volt Vidám Színpad).
- Jó viszonyban vagyunk velük. A Mirandolinát vettük át tőlük Cserhalmi György és Tóth Ildikó főszereplésével. Az utóbbi években nagyon ellazult a társulati rendszer. Csak néhány színházban – Víg-, Katona József-, Radnóti-, Nemzeti – vannak állandó társulatok és előadások. Sok a befogadó színház és a jobb produkciók bekerülnek a körforgásba.

- Korábban hosszú évekig Éless Béla vezette a Budaörsi Játékszínt, amit Ön 2008-ban vett át tőle. Mi változott azóta?
- 2007-ben kezdtem figyelni az előadásokat és a működést, felkészülve a 2008-as pályázatra. A korábbi repertoárral már a nézőszám is megcsappant. Amikor átvettem a színházat, mindössze három darabot tartottam meg a 2008/2009-es évadra. Mindez azt eredményezte, hogy új színház indult el. A helyi közönségnek ma már nem kell Budapestre utaznia, hogy színházat láthasson, és egyre többen jönnek a környező településekről, a kistérségből, sőt Budapestről is.
Persze, akadt, aki hiányolta a régi atmoszférát, stílust, nekik kellett két-három hónap ahhoz, hogy megszokják az újat. Decemberben és januárban már teltházzal mentek az előadások. Az új évad nemcsak szakmai, hanem komoly közönségsikert is hozott. Budaörsön nagyon sok az értelmiségi, sokan kiköltöznek a fővárosból, sok a gyerek, számukra óvodás és iskolás, az idősebbeknek pedig szenior bérletet kínálunk.

- A produkciókkal járnak vidékre, külföldre is.
- Nyáron sokat tájoltunk: Szegeden, Esztergomban, hogy csak azokat említsem, ahol több előadást is tartottunk, de bejártuk szinte az egész országot. Németországban a göttingeni egyetem meghívására adtuk elő a Márai Sándor Füveskönyvéből készült darabot. Ugyanezzel lépünk fel a Kassai Színház megsegítésére, amire azért van szükség, mert csökkent a minisztériumi támogatás, és veszélybe került a színház léte.

- A budaörsi közéletben mennyire vannak otthon? 
- Amikor elvállaltam a színház vezetését, annak fontos része volt, hogy a városban kell megtalálnom a közönségünket. Részt vettünk a szabadtéri, élő Betlehemes Játékban, szerepeltünk a Kamaraerdőben a Mikulás ünnepségen, versblokkokkal színesítjük a városi ünnepeket. Ezek a fellépések arra is lehetőséget biztosítanak, hogy megmutassuk: magas színvonalat képviselünk.

A hagyományos "Budaörsi Passió"-t Bató Géza tanító hozta létre még 1933-ban. Elképzelése az volt, hogy a Bibliából idézett jelenetek nagy részét amatőr színjátszók jelenítsék meg, csak a főszerepeket játsszák színművészek. Az operai léptékű produkciót háromévente, a Kőhegyen adják elő magyar és német nyelven, a német kisebbségi önkormányzat szervezésében. A 2009-es verzióban Salamon Suba László alakította Bató Gézát.

A 2009/2010-es évad az "Anconai szerelmesek" bemutatójával indult. Évente öt új darabot visznek színre saját produkcióként. Ezek kiválasztásánál fontosnak tartják, hogy kortárs szerzők művei is megjelenjenek. Októberben mutatták be a "Jó pálinka itassa magát 2.0" című ironikus-dokumentarista művet, amelyet a szerzők – Koleszár Bazil Péter és Sultz Sándor – a való életből "levadászott" jelenetekből, beszélgetésekből állítottak össze. Szintén októberben került színre a "Jakab és az ura" című Kundera komédia. Legutóbb, december 9-én a Budaörsön élő Szabó T. Anna "A fűszermadár" című gyerekdarabját mutatták be.
Vendégelőadásként januárra a TÁP Színházat várják a "Minden Rossz Varieté"-val, valamint a Makrancos hölgyet Nagyváradi Erzsébettel a főszerepben. A tervek szerint időről időre bemutatják a Stílusgyakorlatokat is, amit Salamon Suba László vitt színre 1982-ben, és azóta is folyamatosan játssza Dörner György, Gáspár Sándor és Bán János.

- Különleges programot kínálnak a diákok számára.
- A "beavató színház" A Pál utcai fiúkkal indul januárban Az érdeklődők részt vehetnek a jelenet-megbeszéléseken, értelmezéseken. Igazi, vidéki népszínház szeretnénk lenni, ami minden korosztályhoz tud szólni humorral, iróniával, öniróniával.