Tisztelt Olvasók! Százhalombatta 2010-ben ünnepli várossá avatásának 40. évfordulóját. Ebből az alkalomból a most induló sorozatban a város közterületeinek névadóit mutatjuk be röviden úgy, hogy csak a kiemelkedő személyekre koncentrálunk,
Teljességre nem lehet törekedni, ezért azt a módszert választottuk, hogy az ABC betűi szerint haladva minden lapszámban két névadó személy kerül bemutatásra, a többi azonos kezdőbetűs névadót és elnevezést pedig zárójelben ismertetjük.
Álmos utca - Óváros
Álmos fejedelem nagy valószínűséggel 819-820 körül születhetett, tehát a magyar honfoglalás (894-895) előtt jóval, a magyar törzsek valamely keleti szálláshelyén. Anonymus szerint Ügyek, Kézai Simon szerint Előd volt az apja, anyja pedig Emese, aki megálmodta, hogy Álmossal egy dicső nemzetség születik meg. Álmos életéről alig ismerni tényeket, amikor a bizánci történetírásban feltűnik alakja a 890-es évek elején, akkor már a magyar törzsszövetség és a hét törzs egyikének vezetője az Etelközben, a gyula vagy a kündű (kende) fejedelmi méltóságot töltötte be. A gyula a hadsereget vezényelte, a kündü volt a szakrális fejedelem. A történészek nagyobb része úgy véli, hogy Álmos, majd fia, Árpád a szakrális főfejedelmi tisztséget birtokolhatta. A besenyőktől Etelközben elszenvedett vereség hatására kezdődött meg a magyar törzsek bevonulása a Kárpát-medencébe, s ezzel 894-895-től fokozatosan végbement a magyar honfoglalás. A krónikás hagyomány szerint a magyarok Erdélyben rituálisan megölték Álmos fejedelmet (vagy az etelközi vereség miatt, vagy, mert letelt az uralkodói ciklusa). Álmos utóda a fia, Árpád fejedelem lett, aki a X. század elejére befejezte a honfoglalást és egy kézben egyesíthette a hadvezéri és a szakrális fejedelmi méltóságot.
Ady Endre utca – Újváros (Pannónia ltp.)
Ady Endre 1877. november 22-én Érmindszenten született.
Zilahon érettségizett 1896-ban, majd joghallgató volt, de 1898-tól csak az írásból élt. Debrecenben és Nagyváradon különböző lapoknál dolgozott, rendkívül gazdag a publicisztikai munkássága (több mint 2 ezer írás, valamint 350 tárcanovella).
Ady Endre azonban igazi hírnevet a verseivel szerzett, azok újszerű, eredeti nyelvezetével, a szimbólumok alkalmazásával (pl. az ős Kaján, A Magyar Ugaron, Harc a Nagyúrral stb.) 1904-től rendszeresen utazott Párizsba, ahol megismerte a nyugat-európai művészeti és irodalmi életet. Vezéregyénisége a nagyváradi Holnap Társaságnak és az induló Nyugat-mozgalomnak, aktív munkatársa a Nyugatnak, a Pesti Naplónak, a Népszavának és a Világnak. 1904-ben megállapított betegsége, vérbaja miatt sokat gyógykezeltette magát, és szanatóriumokba kényszerült. Szerelmei sorában megemlítendő Diósy Ödönné Brüll Adél (Léda-versek), Dénes Zsófia és Boncza Berta (Csinszka), akit 1915-ben feleségül is vett.
Ady néhány mondatban értékelhetetlen, hiszen a magyar líra egyik legnagyobb egyénisége, korszakos költő, akinek óriási volt a hatása mind a magyar, mind a világirodalomban. A következő kötetei jelentek meg a megjelenés sorrendjében: Versek, Még egyszer, Új versek, Vér és arany, Az Illés szekerén, Szeretném, ha szeretnének, A Minden-Titkok versei, A menekülő Élet, A magunk szerelme, Ki látott engem?, A halottak élén, Az utolsó hajók. Ady Endre 1919. január 27-én fiatalon halt meg, de életműve így is teljes.
(További " A- Á" betűs elnevezések: Ács, Akácfa, Almafa, Arany János, Aréna, Árpád, Asztalos, Attila, Augusztus 20. Avar)
