Íme a családi "leltár": Zsuzsanna (8 éves), Attila (6), Johanna (3) és Tibor (1,5).

- Teljes a csapat – fogad az édesanya -, több gyermekben egyelőre nem gondolkodunk. Mi és a férjemék is hárman voltak otthon testvérek. Én mindenképp több gyereket szerettem volna háromnál, mert úgy gondoltam, ha trióból, a harmadik mindig kiszorul. Mint ahogy nálunk így is volt, hiszen a húgom fiús természete miatt inkább a bátyámmal, mint velem játszott kiskorában. Ők fára másztak, mialatt én babáztam. Mikor kamaszodtunk, akkor pedig a húgom szorult ki közölünk, mert egy kisgyerekkel mégsem lehet megbeszélni "felnőttes" gondjainkat. Amikor ő kamaszodott, a bátyám szorult ki, és inkább mi beszéltük meg "fiús" dolgainkat.

- Négy gyereknél ilyen gond nincs – veszi át a szót a családfő -, mert ketten-ketten biztosan együtt beszélik meg problémáikat, együtt játszanak. Ráadásul két fiú, két lány, szerintem ez az egyik legideálisabb családmodell.

A Lajos családban tehát megvalósult a nemek egyensúlya. Az édesapa feldolgozási szakértőként dolgozik a Molnál villamosmérnöki diplomával, az édesanya pedagógus, jelenleg óvónőként (is) foglalkozik a gyerekekkel. Az iránt érdeklődöm tőlük, hogyan készülnek a karácsonyra, milyen ajándékokkal lepik meg a gyermekeiket, s milyen szokásaik vannak az ünnepekre?

- Mindig kis karácsonyt szervezünk, s mindig nagyra sikerül – mondja az édesapa. Sajnos a szüleink már nem élnek, de a testvéreinkkel szoros a kapcsolatunk, nagyobb ünnepekkor meglátogatjuk egymást. A rohanás, a bevásárlások után jól esik az ünnep meghitt csendjében pihenni. A gyerekek már nagyon várják azt a pillanatot, amikor megszólal a csengettyű és eljön a Jézuska.

- Az adventi időszak lényegét a közös várakozásban és a belső felkészülésben látjuk – folytatja Csilla. Gyermekeinkkel közösen készítjük el az ablakdíszeket, az adventi koszorút viszont Zsuzsa egyedül alkotta meg. A karácsonyi mézeskalácsot együtt sütjük. Ezek, tudjuk, mind külső jegyek, de a legfontosabbnak a visszafogottságot és a fokozatosságot érezzük, hiszen a pompának karácsony estére kell kiteljesednie, amit nem szabad siettetni. Ennek a belső felkészülésnek is két oldala van, egyfelől a magunkra figyelés, az önvizsgálat, a belső megtisztulás, másfelől ugyanilyen hangsúlyt kap az egymásra figyelés is. Mi felnőttek advent idején igyekszünk ott lenni az éjféli Szentmiséken, ami a lelki összeszedettséget segíti. Elég nehéz megoldani, hogy az egész család együtt legyen a templomban, mert a kisebbek nehezen viselik a hosszú miséket. Az esték azonban, nem múlhatnak el úgy, hogy ne imádkoznánk. A gyerekek jócselekedeteiket gyűjtik ajándékba a kis Jézusnak. Ezt gyerekkorunkban úgy is mondtuk, jóság-csipkével díszítjük az angyalok ruháját. A nagyobb gyerekek hittanórán kaptak egy kis piros szívecskét, arra kellett ráírniuk, hogy azon a héten milyen jót cselekedtek. Zsuzsanna azt írta, hogy kitisztította a cipőnket és rendet csinált.

A Lajos család közös lelki karácsonyi készülődése, az esti gyertyagyújtásnál, énekkel és imával történik, a gyerekeknek pedig a bibliából "mesélnek". A szülők azt is elárulják nekünk, mi kerül a fa alá. A legkisebb, Tiborka építőjátékot, Johanna babákat, mesekönyveket, a nagyobbak, Zsuzsanna és Attila többek között mágneses bábszínházat és tejfogtartót kap. A legfontosabb azonban, hogy szeretetben, békében nőnek fel.