„Élő gospel” címmel mutatta be új műsorát Bayer Friderika és zenekara október 18-án Százhalombattán, a BMK színpadán. A koncert előtt válaszolt kérdéseinkre.
- Hogyan kezdett el zenélni?
- Zenei általános iskolába jártam, de igazából anyukám példája volt rám nagy hatással, aki a ’60-as évek közepén a Táncdalfesztiválok légkörében magántanárhoz járt, éneket tanult és hangképzést. Az előselejtezőkig jutott el, de aztán megismerkedtek apuval, megszülettem, s így folytatódott az ő énekesi pályája. Mindez Budapest VII. kerületében, körfolyosós, kerengős harmadik emeleti lakásban. Akkoriban az iskolában még komoly kóruséneklés folyt. Felléphettünk a Mátyás-templomban, a Zeneakadémián és szerte az országban a kórustalálkozókon. Akkor kóstoltam bele a fellépések és utazások világába. Nagyon tetszett ez az életforma.
– Tanult-e valamilyen szakmát?
– Az életre való felkészülést a szülők is szorgalmazták, így női ruhakészítő lettem. Mindezek mellett rendszeresen jártam a Rock Színház musical-stúdiójába. ORI és OSZK vizsgát tettem. Az MTV 1994-es Táncdalfesztiváljára – amely a dalok versenye volt – megkaptam Jenei Szilveszter "Hogyan mondjam el vétkeimet?" című szerzeményét, s az esélytelenek nyugalmával megnyertük az első díjat. A dublini Eurovíziós Dalversenyen első magyarként jutottam a döntőbe, és megszereztem a negyedik helyet.
– Miért történt 1996-ban a váltás?
– Mert nem akartam egy vállalhatatlan sztereotip képet magamra ölteni, nem akartam bánatos és depressziós lány lenni, nem akartam "csak a mának élni". Az én ideám szerint a hallgatók a boldogságot keresik és kiegyensúlyozott életre vágynak. Én is ezt szeretném sugározni. Mióta egy kisfiú boldog anyukája vagyok, nem is tudnék másképp gondolkodni.
– Ha valaki bensőségesen szólítja, milyen néven teszi?
– Frida! Ez a nem hivatalos.
– Mindig elégedett volt vele?
– Dehogy! Ha valaki így szólított gyerekként, összerezzentem. A gyerektársaim meg egyébként sem tudták kimondani. Nekem is bele kellett nőni! Volt, amikor örültem neki, hogy nem tucat név, de mostanában, amikor koncert után megkeresnek a rajongók és büszkén újságolják, hogy a kislányukat is így hívják, ennek örülök. Megtanultam cipelni!
