„Miénk itt a tér!”- Konferencia Pest megye fejlesztéséről

A konferencia célja az volt, hogy számba vegyük az elmúlt évek nagyobb fejlesztéseit, beruházásait, hogy tudatosítsuk magunkban eredményeinket, hiányosságainkat és ezáltal körvonalazzuk a megye fejlődésének lehetőségeit Magyarország regionális politikája tükrében. A termet polgármesterek, vállalkozók, önkormányzati képviselők, a tervezésben és szervezésben illetékes szakmai és civil szervezetek képviselői töltötték meg. A konferencián előadást tartott:
Szabó Imre országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés és a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsának elnöke; Pest megye jövőképe a jelenlegi eredmények ismeretében
Kiss Péter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter; Kormányzati lehetőségek a Közép-magyarországi régió fejlesztésére címmel.

Dr. Baráth Etele az Európai Uniós Ügyekért felelős tárca miniszter; Kényszerek és lehetőségek a Közép-magyarországi Régióban címmel.

Dr. Kolber István a Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter; A Közép-magyarországi régió, mint a regionális fejlődés motorja címmel
A miniszterekhez intézett kérdéseket s válaszokat követően Galina Beáta, a Pro Régió Ügynökség pályázati irodavezetője az idei pályázatokon eddig és a jövőben felhasználható forrásokról adott tájékoztatást.

Mind a rendezvényen mind az azóta eltelt időszakban rendkívüli volt az érdeklődés ezért úgy gondoltuk sokak munkáját és információhoz való jutását megkönnyítenénk, ha az ott elhangzottakat írásban is összefoglalnánk.

Szabó Imre megnyitó előadása

A kiinduló helyzetet elemezve a megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy magas a megye gazdasági aktivitása, másokkal összehasonlítva kedvező az infrastrukturális ellátás, ugyanakkor hihetetlen, szinte szakadéknyi különbségek vannak a régión és a megyén belül. Amennyiben a megye – a Közép-magyarországi Régió részeként - nem kerül az Európai Unióban a legnagyobb támogatást élvező régiók sorába, akkor csak kompenzáló nemzeti támogatással érhetők el a terület lakosságát és az ország javát szolgáló célok.

Mind a megye, mind a régió rendelkezik megalapozott és széles körben megvitatott, tehát nagy támogatást élvező tervekkel, operatív programokkal az Európai Uniós felzárkózásra. Így arra, hogy a megye és a régió ne csak Magyarországon, de Európa tekintetében is meghatározó jelentőségű, dinamikusan fejlődő területté váljon. Optimizmusra ad okot, hogy az elmúlt időszakban minden, a megyéhez érkező a felzárkózást segítő forrást hatékonyan használtak föl.

Elemzése szerint a Közép-magyarországi régión belül Pest megye helyzete sajátosnak mondható. Míg az ország többi régiója közel azonos fejlettségű 3-3 megyét fog össze, addig a regionalizáció a Közép-magyarországi Régióban egy több oldalról is vitatható, paradox helyzetet teremtett a főváros, és a körülötte elhelyezkedő megye számára. Budapest kiemelkedő gazdasági teljesítménye Pest megyét – az alacsonyabb támogatással rendelkező – 2. célterület kategóriájába emeli az Európai Unió költségvetési támogatása szempontjából. Pest megye az ország legnagyobb lélekszámú megyéje és a gazdasági aktivitása is meghatározó az országban, valamint kiszolgálja a főváros munkaerő, lakhatási, rekreációs igényeit. Mindemellett mind a gazdasági szereplők, mind a megye lakossága számára igénybe vehető környezeti, egészségügyi-, oktatási-, közlekedési szolgáltatások és infrastruktúra színvonalát tekintve alig éri el az országos átlagot.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az 1996 óta a megyéhez decentralizált fejlesztési- és területi kiegyenlítést szolgáló pénzügyi keretek (CÉDE, TEKI, 2003-ig TFC) felhasználása hatékony volt. Számos területen (óvodai- és általános iskolai infrastruktúra, település rehabilitáció, felszíni vízelvezetés, ivóvízellátás javítása, munkahelyteremtés- és megtartás, stb.) ezen támogatások nélkül a megyének (különösen a hátrányos helyzetű térségeknek) napjainkban igen komoly problémákkal kellene szembenéznie. Ugyanakkor ezen támogatási keretek csekély mértéke és túlzottan kötött felhasználási szabályai nem tették lehetővé a térség programelvű, kiegyensúlyozott fejlesztését.

A Budapest és Pest megye között mind a mai napig fejlettségbeli „szakadék” van, és a problémát sok tekintetben éppen a főváros-környékiség generálja. Az egyenetlenségek felszámolása nem csak a Pest megyében élő 1,1 millió ember érdeke, de ez teheti alkalmassá a régiót a Kárpát-medencében kedvező geostratégiai szerepének betöltésére.

Közlekedési adottságokat vizsgálva erősségnek tekinthetők az országos összehasonlításban kedvező útsűrűségi mutató. Komoly gyengeséget jelent azonban többek között a P+R megoldatlansága, a lakosság Budapestre ingázásából, a főúthálózat kapacitáshiányából adódó rendszeres közlekedési dugók, a vasúti személyszállítás alacsony színvonala, az elkerülő és harántoló utak hiánya, a rossz közlekedésbiztonság, valamint a burkolatlan települési utak kirívóan magas aránya. Jelentős előrelépésnek tekinthető, hogy végre ebben a kormányzati ciklusban megkezdődött az M0-ás körgyűrű építésének folytatása, jelenleg az M5-ös autópálya és az 4-es út között, folyik az új Duna hidak építésének előkészítése, a 4-es út elkerülő szakaszának építése és remény van a folytatásra is.

A közművek és környezet állapotát górcső alá véve pozitívum, hogy már több regionális szennyvíztisztító és hulladéklerakó megépült, vagy előkészítés alatt van, illetve, hogy egybefüggő erdőségek találhatók az észak-pesti és budai kistérségekben. Negatívumként említhetjük azonban, hogy a csatornahálózatra rákötött lakások hányada még mindig alacsony, a Duna vízminősége folyamatosan romlik, sok településen még mindig gondot okoz a megfelelő minőségű folyamatos ivóvízellátás. A zöldterület folyamatosan csökken és rendezetlen, jellegtelen települések alakulnak ki a szétterülő városfejlődés következtében.

Viszonylag magas a megye gazdasági aktivitása, a termelő ipar, a kereskedelmi és logisztikai szolgáltatók folyamatosan települnek le a megyében. A ki és középvállalkozások jövedelemtermelő képessége alacsony, a térségmarketing nem hatékony, az EU-s ismeretek, az idegen nyelvtudás hiányos.

A foglalkoztatást tekintve ugyan alacsony a munkanélküliség, de magas a fekete munkából élők, és az inaktívak aránya, akik elsősorban alacsony képzettségű, hátrányos helyzetű lakosok. Egyenlőtlen a munkahelyek térbeli megoszlása, így a munkaképes korúak közül százezres nagyságrendben kénytelenek napi több órát ingázással tölteni.

Térszerkezet, önkormányzatok, településfejlesztés vonatkozásában erősségnek tekinthető a periférikus területek folyamatos felzárkózása, ugyanakkor gyengeség többek között az önkormányzatok alulfinanszírozottsága, a köz-magán szféra pedig csak az elmúlt egy-két évben kezdte meg együttműködését.

A turizmusban tapasztalható erősségek közé tartozik a kínálat bővülése, gyengeség azonban a szétszórt, pontszerű, egyenként kis hatókörű kínálatok túlsúlya, a kevés jelentős turisztikai fejlesztés, a programok késői ismertté válása, kimaradása a médiumokból.

Jól érzékelhető, hogy Pest megye számos olyan alapvető infrastrukturális és ellátási hiányossággal küzd, amelyek gátjai a főváros körüli „húzórégió” funkció betöltésének, illetve az itt élők részére elfogadható életminőség biztosításának. Ennek megvalósítását célzó megyei fejlesztési stratégia és operatív program megvalósításának elsődleges pénzügyi forrása a kompenzációs nemzeti támogatás lehet. 2007-13 évekre évente hozzávetőlegesen 35 milliárd Ft lenne szükséges ahhoz, hogy a megfogalmazott intézkedések megvalósuljanak, és így Pest megye fejlettsége az elvárt szintre kerüljön.

Évi 35 mrd Ft fejlesztési forrás rendelkezésre állását feltételezve, súlyozásos módszerrel alakítható ki a Pest megyei stratégia prioritásainak pénzügyi aránya.

Az egyes prioritások súlya (%)
Prioritások/ költségvetési év 2007
Infrastruktúra 32
Térségfejlesztés 24
Gazdaság 15
Humán erőforrások 15
Turizmus 14
Összesen 100

Az egyes prioritások súlyának meghatározásakor a következő szempontok játszottak szerepet:
– a fejlesztések közül a legköltségigényesebb az infrastruktúráé, azonban erre a területre a Kohéziós Alapok beszámításával (az országos nagyságrendű fejlesztések Pest megyei részére) jelentős forrás áll majd rendelkezésre,
– a megyei fejlesztési stratégia második célja a település és térségfejlesztés,
– a turizmusfejlesztés, különösen a turisztikai beruházások infrastrukturális hátterének megteremtése térségi összefogást igényel.
A jelenleg ismert, 2007-2013 között a megyében megvalósítandó állami nagyprojektek összértéke közel 640 milliárd forint, ami éves szinten átlagosan 91 milliárd forintot tesz ki.

Téma Forrásigény saját forrással együtt (milliárd forint)
Gazdaságfejlesztés 22
Humán infrastruktúra 35,5
Környezetvédelem 139,4
Közlekedés 225,8
Mezőgazdaság 7
Sport/szabadidő infrastruktúra 15,1
Település-rehabilitáció 35,1
Turizmus 159,4
Összesen 639,3

A jelenleg ismert és 1 milliárd forint feletti projektek költségigénye hatszorosát teszi ki a Régió – Kohéziós Alap nélkül– rendelkezésére álló 7 éves pénzügyi keretének. A kisebb projektek, illetve a 2007 és 2013 között kialakuló projektek még tovább növelik ezt az arányt.

Konkrét, átfogó fejlesztési programok :
Beszédes-program: A Közép-Duna Völgy komplex, fenntartható fejlesztés x Dunakanyar fejlesztése x Dunai vízminőség védelem, a Duna Pest megyei szakaszán található holt-és mellékágak rehabilitációjával x Rákos-patak és Gyáli-patak Pest megyei szakaszának ökológiai rehabilitációja x Nagyváros környéki zöld övezet létrehozása (Green Belt) x Beruházás-ösztönzés és terület (környezet) gazdálkodás az M0-ás körgyűrű mentén x Tápió menti területek közúti feltárása x É-D-i közúti közlekedési tengely kialakítása Budapesttől nyugatra x M8-as autópálya megépítése Dunaújváros – Szolnok között (a Pest megyei átmenő forgalom jelentős csökkentése) x a 4-es út négysávosítása, 10-es út főúttá fejlesztése, települési elkerülő szakaszok kiépítésével x Nagykáta – Dabas – Ráckeve közlekedési tengely létrehozása x A közösségi közlekedés (vasút, elővárosi vasutak) korszerűsítése, és ebben a Budapest – Esztergom vasútvonal korszerűsítése x Repülőtér fejlesztések x Gödöllő – Nagykőrös mezőgazdasági tengely x Megyei fenntartású intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése x Megyei termálprogram x Megújuló energiafelhasználás-projekt

Kiss Péter
Előadásában kijelentette, hogy a kormányzatnak természetesen mérlegelnie kell például a régiós beosztások és fejlesztések esetében azt, hogy az ország, a nemzet miként juthat több forráshoz. Az is evidencia azonban, hogy a több elnyerése nem károsíthat, vethet vissza egyes területek, lakosságcsoportokat. Pest megye kiemelt fejlesztése azon túl, hogy az itt élő 1,1 millió ember életminőségének javításáról, jogos igényeinek méltánylásáról van szó, országos érdek is. A főváros és a megye egyes részei közötti szakadéknyi egyenetlenségek, a közlekedési anomáliák, a csak együtt megoldható ökológiai problémák a fejlődés gátjai lesznek.
A kormányzat, az állami szervezetek, a régiók, a megyék, a települési önkormányzatok, de a velük együtt a civil szervezetek kezdeményezései, egymásra épülő célrendszerré váló tervei a siker kulcsa. Ma az a döntő kérdés, hogy képes-e az ország, a régió, a megye megfogalmazni azokat a feladatokat, amelyek egymásra épülve és konszenzuson alapulva biztosítják az EU támogatások befogadásának képességét, a sajátosságokra épülő fejlesztést.

A miniszter kijelentette, hogy az Unióval tárgyaló delegáció arra kapott megbízatást, hogy a régió – az annak idején Liszabonnak és térségének nyújtott – úgynevezett méltányos besorolást kapja meg 2007-13-ra. Sőt arra is törekedni kell, hogy a források már 2006-tól rendelkezésükre álljanak – illetve ezeket a költségvetés előzetesen finanszírozza. Ez az ország érdeke, így sokkal több pályázati és fejlesztési forráshoz juthatunk.

Emellett, sőt éppen ezért – mondta Kiss Péter – Pest megyének, ha megfelelő fejlesztési programmal rendelkezik – jár a megkülönböztetett nemzeti finanszírozás is. Közös érdek, hogy a teljes régió infrastruktúrája váljon alkalmassá arra, hogy itt Kelet-Közép-Európa közlekedési, logisztikai központja alakuljon ki.

Ennek megvalósítását – ismerve a nem csak reális, de szükséges feladatokat is kitűző megyei, regionális fejlesztési terveket és operatív programokat - évi mintegy 35-37 milliárd forint nemzeti támogatással kell elősegíteni. Már a 2005-ös és még inkább majd a 2006-os költségvetésben szerepelnek olyan programok – így az M0-s építése, a 4-es főútvonal bevezető szakaszának minőségi kiépítése, és egy sor a humán erőforrást fejlesztő, az egészségügyi helyzetet javító, valamint a természetvédelmi feladatokra irányuló pályázati pénz. Ezt a megkülönböztetést valamennyi régió és megye tudomásul veszi, hiszen nyilvánvaló, hogy ha az ország a jelenlegi besorolás szerint több forráshoz juthat 2007-13 között, akkor nem lehet megkívánni, hogy ezért Pest megye és lakossága hozzon áldozatot.

A nemzeti konpenzáció, a 35-37 milliárd biztosítása -- jelentette ki Kiss Péter -- , kormányzati lecke, a terveket közösen kell készíteni, és megállapodásokban rögzíteni, tehát lennie kell egy Kormány-Budapest és egy Kormány-Pest Megye megállapodásnak is.

Kolber István

Előadásában elismerte, hogy miközben a Közép-magyarországi Régió adja az ország nemzeti jövedelmének felét, és itt dolgozik például a diplomások 40%-a, Pest megye több területe hátrányos helyzetben van. Úgy vélte, hogy a területi különbségek megszűntetésében új szemléletmód kezd kialakulni. Tíz éven át mindig a felzárkóztatás lebegett a tervezők szeme előtt, most a fejlesztésre helyezik a hangsúlyt – mint az az előző előadásokból is kitűnt. Tehát a kistérségeket, a régiókat alkalmassá kell tenniük arra, hogy egy idő után „külső segítség nélkül” alkalmasak legyenek a fenntartható fejlődést garantálni.

Hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét s annak fontosságát, hogy a fejlesztési források mind nagyobb hányadát decentralizálva, hozzájuk utalva valóban a fejlesztések meghatározó szereplőivé váljanak.

A fejlesztésekben --- hangoztatta – kiemelt szerepet kap a térszerkezet alakulása, a főváros környéki urbanizáció, a közlekedésfejlesztés – benne a nagysebességű vasútvonalak és az elővárosi vasút építése -- , a Duna rekonstrukciója és a turizmus.

Baráth Etele

Előadásában felidézte, hogy egy esztendeje még „matematikai számítások” alapján azon a véleményen volt, hogy a Közép-magyarországi Régiót ketté kell választani, azóta azonban kiderült, hogy ennek 2013 előtt semmiképp sincs realitása. Viszont mindent elkövet a kormányzat, hogy a régió kedvező besorolást kapjon. Ennél is nagyobb esély, hogy az Unióban mind elfogadottabb az a gondolkodás, amely nagyobb gazdasági térségekben, szerkezetekben gondolkodik, s így Budapest és a régió sokszorosan kedvezményezett lehet, hiszen kedvező geostratégiai helyzetben van. Ezzel együtt is vagy éppen ezért – jelentette ki – a kormányzatnak Pest megye számára olyan nemzeti forrásokat kell átadnia, amellyel felzárkózhat, dinamikusan fejlődhet és a nagy térség igazi középpontjává válhat. Pest megyének juttatott támogatások összege összességében – európai és nemzeti forrásból –nem lehet alacsonyabb, mint az ország más területén.

A II. Nemzeti Fejlesztési Tervről, illetve az Európai Unió 2007-13 közötti költségvetési időszakának lehetőségei előtt helyzetelemzést végeztek. A magyar gazdaság függvénye az Európai Unió gazdaságának: ott enyhe emelkedés, nálunk a GDP tartós, négy százalék fölötti emelkedése várható 2008-ig. Előnyünk a politikai stabilitás, e tekintetben a világ országai között az előkelő 24. helyre sorolnak bennünket, míg Csehország a 4l., Szlovákia a 46. Dinamikus makrogazdasági növekedésről szólnak a legfontosabb mutatók, ezt csak a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg hiánya ( 6,6 százalék) árnyékolja be. A munkanélküliségi ráta 2001-ben 5,7, 2002-ben 5,9 % volt, most 6 százalékról szólnak az előrejelzések.

Milyen előnyeink vannak az Unióban? Kedvező a geostratégiai pozícióink és mert az Unió egyre inkább „nagy fejlesztési térségekben és programokban” gondolkodik, ez nagyon fontos lehet, hiszen a fő kereskedelmi tengelyek és kisugárzások középpontjában fekszünk. Előnyös lehetőségeket kínál a szomszédos országokkal való kapcsolatrendszerünk. Budapest agglomerációja, illetve a Közép-magyarországi Régió és benne természetesen Pest megye az egész ország, de a térség fejlődésében is meghatározó szerepet tölthet be.
Vannak persze szép számmal megoldandó problémák. A vállalatok/vállalkozások (különösen a kis- és közép vállalkozások) többsége sérülékeny. Alacsony az aktivitás. Szembe kell nézni azzal, hogy csökken a lakosság tudásszintje. Rosszak az egészségügyi mutatók, jelentősek és növekszenek a társadalmi különbségek. Egyes közszolgáltatások – beleértve az önkormányzatok többségét – a működőképességük határán üzemelnek. A gazdasági fejlődési pálya kezd bizonytalanná válni.

Mindez Baráth Etele megítélése szerint a Közép-magyarországi Régióra is jellemző, hiszen talán itt a legnagyobbak a lehetőségek. Azonban Pest megye egyes kistérségeinek lemaradása és az átgondolt, átfogó fejlesztések korábbi hiánya/hibái miatt -- itt a legnagyobbak a feszültségek is.

A Nemzeti Fejlesztési Terv célja a következő tíz évben, hogy közeledjünk az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez. Ebben specifikus célok, ezekből fakadó prioritások fogalmazódnak meg, az előbbiek alapján formálódnak az operatív programok. Specifikus cél a gazdasági versenyképesség javítása – a humán erőforrások jobb kihasználása – jobb természeti környezet – kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés. Prioritás a versenyképesebb termelő szektor, a növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztése, a jobb infrastruktúra és tisztább környezet megteremtése, erősebb regionális és helyi potenciál.

Részletesen szólt a Nemzeti Fejlesztési Tervben előirányzott beruházásokról. A jelenlegi elképzelések szerint a források legnagyobb részét, mintegy hatvan százalékát infrastrukturális beruházásokra – út, vasútfejlesztésre, a Duna rekonstrukciójára – fordítják és jelentős összegeket kap az egészségügy valamint a humán erőforrás fejlesztés.

A fejlesztéáspolitikai EU támogatás és az állami társfinanszírozás összegéhez jelentős magántőke is társul majd Ez utóbbiak összege várhatóan 2007-től évi 200-250 milliárd forintra rúg majd. (2000-ben ennek tizede sem volt, 2004-2006 között majdnem a negyede lesz). Az EU támogatás 2007-től több mint 800 milliárd forint lesz, ami fokozatosan növekszik és 2013-ra megközelíti az ezer milliárd forintot. Az állami részfinanszírozás ma 94 milliárd, 2007-ben 270 milliárd forint lesz s ez évről évre növekszik. Nem kisebb az előttünk álló feladat, mint az alapok hatékony felhasználása. Ehhez hosszú távú ágazati és regionális fejlesztési projekteket kell kialakítani. Létre kell hozni a stratégiai fejlesztési láncokat, meg kell teremteni az EU forrásokhoz való megbízható és gyors hozzáférés feltételeit.

Az a cél mondta, hogy több legyen a munkahely, magasabb a munkabér mindenki számára, nagymértékben javuljon a régió, a megye minden lakosának életkörülménye.
Más szóval versenyképes és összetartó Magyarország a cél.