„Miénk itt a tér” – Konferencia Pest megye fejlesztéséről

A termet polgármesterek, vállalkozók, önkormányzati képviselők, a tervezésben és szervezésben illetékes szakmai és civil szervezetek képviselői töltötték meg. Szabó Imre, a megyei közgyűlés illetve a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke felvázolta a megye helyzetét és szólt a felzárkóztatáshoz nélkülözhetetlen tennivalókról, Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter „Kormányzati lehetőségek a Közép-magyarországi Régió fejlesztésére”, dr. Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter „Kényszerek és lehetőségek a Közép-magyarországi régióban”, dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter „A Közép-magyarországi Régió, mint a regionális fejlődés motorja” címmel tartott előadást. A miniszterekhez intézett kérdéseket és válaszaikat követően Galina Beáta, a Pro Régió Ügynökség pályázati irodavezetője az idei pályázatokon eddig elnyert és a még jövőben felhasználható forrásokról adott tájékoztatást.

Szabó Imre nyitó előadásában kijelentette, hogy mind a megye, mind a régió rendelkezik megalapozott és széles körben megvitatott, nagy támogatást élvező tervekkel, operatív programokkal az európai uniós felzárkózásra. Ez a biztosítéka, hogy a megye és a régió ne csak Magyarországon, de Európa tekintetében is meghatározó jelentőségű, dinamikusan fejlődő területté váljon. Optimizmusra ad okot, hogy immár egy évtizede minden, a felzárkózást elősegítő forrást hatékonyan használtak föl.
A kiinduló helyzetet elemezve a megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy magas a megye gazdasági aktivitása, másokkal összehasonlítva kedvező az infrastrukturális ellátása, ugyanakkor szinte szakadéknyi különbségek vannak a megyén belül. Amennyiben a megye a Közép-magyarországi Régió részeként nem kerül az Európai Unióban a legnagyobb támogatást élvező régiók sorába, csak kompenzáló nemzeti támogatással érhetők el a terület lakosságát és az ország javát szolgáló célok. Erre évente 35 milliárd forintot kellene fordítani, amelynek 32 százaléka az infrastruktúra, 24 százaléka a természetvédelem, 15-15 százaléka a humán erőforrások és a gazdaságfejlesztés, l7 százaléka pedig a turizmus fejlesztését szolgálná.
Az elnök szerint 2007-13 között a megyének összesen 640 milliárd forint fejlesztési forrással kell rendelkeznie, ebből a legnagyobb tétel a környezetvédelmi beruházások (134,4 milliárd) és a közlekedésfejlesztés (225 milliárd) igénye. Ennyiből oldható meg például a Duna teljes hosszán a vízminőség javítása, a régió megfelelő fejlődéséhez nélkülözhetetlen közösségi közlekedés, benne a fővárosi elővárosi vasút kiépítése.

Kiss Péter miniszter szerint a siker kulcsa az, hogy képes-e az ország, a régió, a megye megfogalmazni azokat a feladatokat, amelyek egymásra épülve és konszenzuson alapulva biztosítják az EU támogatások befogadásának képességét, a sajátosságokra épülő fejlesztést.
A miniszter kijelentette, hogy az Unióval tárgyaló delegáció arra kapott megbízatást, hogy a régió, az annak idején Liszabonnak és térségének nyújtott, úgynevezett méltányos besorolást kapja meg 2007-13-ra. Törekedni kell arra is, hogy a források már 2006-tól rendelkezésünkre álljanak. Ez az ország érdeke, így sokkal több pályázati és fejlesztési forráshoz juthatunk. Emellett, sőt éppen ezért Pest megyének, ha megfelelő fejlesztési programmal rendelkezik, jár a megkülönböztetett nemzeti finanszírozás is. Közös érdek ugyanis, hogy a fejlődést hátráltató szakadéknyi különbségek megszűnjenek, s a teljes régió infrastruktúrája alkalmassá váljon arra, hogy itt Kelet-Közép-Európa közlekedési, logisztikai központja alakuljon ki. Ez a kormányzat feladata, a terveket közösen kell készíteni. Megállapodásban kell rögzíteni a kormány és Budapest, valamint a kormány és Pest megye egyezségét.

Baráth Etele miniszter felidézte, hogy egy esztendeje még „matematikai számítások” alapján azon a véleményen volt, hogy a Közép-magyarországi Régiót ketté kell választani. Azonban kiderült, hogy a jelenlegi helyzetben ennek nincs realitása. A kormányzat éppen ezért mindent elkövet, hogy a régió kedvező besorolást kapjon. Erre annál is nagyobb az esély, mert az Unióban mind elfogadottabb az a gondolkodás, hogy nagyobb gazdasági térségekben, szerkezetekben gondolkodnak. Budapest és a régió sokszorosan kedvezményezett lehet, hiszen kedvező geostratégiai helyzetben van. Ezzel együtt, vagy éppen ezért a kormányzatnak Pest megye számára olyan nemzeti forrásokat kell átadnia, amellyel felzárkózhat, dinamikusan fejlődhet és a nagy térség igazi középpontjává válhat. A Pest megyének európai és nemzeti forrásból összességében juttatott támogatások mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az ország más területein.

Részletesen szólt a Nemzeti Fejlesztési Tervben előirányzott beruházásokról. A jelenlegi elképzelések szerint a források legnagyobb részét, mintegy hatvan százalékát infrastrukturális beruházásokra – út, vasútfejlesztésre, a Duna rekonstrukciójára – fordítják, és jelentős összegeket kap az egészségügy, valamint a humánerőforrás fejlesztés.
A cél az, hogy több legyen a munkahely, magasabb a munkabér és nagymértékben javuljon a régió, a megye minden lakosának életkörülménye.

Kolber István miniszter elismerte, hogy miközben a Közép-magyarországi Régió adja az ország nemzeti jövedelmének közel felét, és itt dolgozik például a diplomások 40%-a, Pest megye több területe hátrányos helyzetben van. Úgy vélte, hogy a területi különbségek megszűntetésében új szemléletmód kezd kialakulni. Tíz éven át mindig a felzárkóztatás lebegett a tervezők szeme előtt, most a fejlesztésre helyezik a hangsúlyt. A kis- és „nagy” régiókat alkalmassá kell tenni arra, hogy „külső segítség nélkül” képesek legyenek a fenntartható fejlődést garantálni.

Hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét és annak fontosságát, hogy a fejlesztési források mind nagyobb hányadát decentralizálva, valóban a fejlesztések meghatározó szereplőivé váljanak.
A fejlesztésekben kiemelt szerepet kap a térszerkezet alakulása, a főváros környéki urbanizáció, a közlekedésfejlesztés, benne a nagysebességű vasútvonalak és az elővárosi vasút építése, a Duna rekonstrukciója és a turizmus.