Az alábbiakban Vezér Mihály gondolatait idézzük:

Egy nemzet, amely összetartozik

"Akik az igazság sírjára köveket hengerítenek, azok nem hisznek Magyarország föltámadásában. Mert Magyarország igazsága csak az igazság Magyarországa lehet".(Juhász Gyula)

A Nemzeti Összetartozás Napján emlékezünk a trianoni békeszerződés aláírásának 103. évfordulójára. Ezen a napon, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. Ezzel a szerződéssel megpecsételték a magyarság sorsát, amely meghatározta az ország új határait. Az első világháborúból vesztesként kikerült magyar állam olyan mértékű területi, gazdasági, és nem utolsó sorban emberi veszteséget szenvedett el, amelynek mind a mai napig hatása van Magyarországra.

A Magyar Országgyűlés 2010-ben június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává.

Százhalombattán is minden évben emlékezünk e szomorú eseményre. 2021-ben Százhalombatta Város Önkormányzata új Trianoni emlékművet állíttatott a városközpontban.

Emlékezzünk a nemzeti tragédiára, merítsünk erőt Trianon emlékéből. Erősítsük az összetartozást bennünk és közöttünk. Mert bár a szétszakítottság emlékét idézi, mégiscsak az összetartozás gondolatát üzeni minden magyar számára, éljenek bárhol is a világban.

A százhalombattai FIDESZ és a KÉSZ helyi szervezete műsoros megemlékezésén Bóna Zoltán országgyűlési képviselő a magyarok lakta Ukrajnában zajló értelmetlen háború mielőbbi befejezésének, a béke megteremtésének szükségességét hangsúlyozta.  A kárpátaljai magyarságot mind a 100 évvel ezelőtti döntés következménye, mind pedig a jelenlegi helyzet közvetlenül és húsbavágóan érinti – fogalmazott. Nem a békeszerződés igazságtalanságát kell azonban felemlegetni, hanem a nemzeti összetartozás és a szolidaritás fontosságát szükséges hangsúlyozni az évforduló és az év többi napján.

A történelem olyan szakaszában vagyunk, amikor a Trianon által elszakított, kárpátaljai testvéreinkre különös odafigyelést kell szentelnünk. Éppen ezért volt szívet melengető és felemelő érzés látni, ahogy egyik-napról a másikra a magyarság egy emberként, és ami ennél is fontosabb testvérként nyújtott soha nem látott mértékű segítséget a háború elől menekülőknek vagy éppen a háborús országban maradóknak. Mindezt tette úgy, hogy a különbségtétel a magyar testvér és az ukrán vagy egyéb nemzetiségű embertárs között a legkisebb mértékben sem volt megfigyelhető – mondta a politikus.

A kárpátaljai magyarokat sok nehézség sújtotta az elmúlt évtizedekben, helyzetüket tovább nehezíti a mostani háború. Fontos, hogy a továbbiakban is igazi testvérként segítsük az elszakított családokat, hogy a határ mindkét oldalán érezhető legyen: egy vérből valók vagyunk.

"Történelmünk sajátosságai közé tartozik az is, hogy a sok háború ellenére a legnagyobb csapást éppen egy békeszerződés hozta el, amely lényegében egy mérhetetlen és jóvátehetetlen szankció volt, egy olyan háború miatt, amelyhez sok közünk nem volt, amit nem akartuk, de amibe mégis belesodortak minket, és amely végén a legnagyobb árat nekünk kellett fizetni. A gondviselés azonban nemcsak nehézséget és kihívásokat adott nekünk, hanem hozzájuk olyan erőt, aminek köszönhetően él nemzet e hazán" – utalt a Szózatra az országgyűlési képviselő.

A megmaradáshoz a hazához, kultúránkhoz, összetartozásunkhoz és függetlenségünkhöz való ragaszkodásból merítettünk erőt.

Bóna Zoltán arra buzdított, hogy az év minden napján emlékezzünk nemzeti összetartozásunkra, és ennek fényében hozzuk meg döntéseinket.

Dr.Tóth Béla, a Római Katolikus Egyház világi képviselő-testületének elnöke a békediktátumhoz vezető eseményeket elevenítette fel, illetve a Magyarországra kényszerített paktum következményeiről beszélt. "Vagy összekapaszkodva üdvözülünk, vagy idegen érdekekre apellálva egymás torkának esünk, és szétforgácsolódunk, elenyészünk" – fogalmazott.

Sárosi Mária református lelkész a magyarságért mondott ima előtt a többi között arról szólt, hogy Jézus Krisztus tanítása alapján, ne adjuk fel a benne és egymásban való hitet, az összetartozás erejét, az építkezést, az anyanyelvünket, a kultúránkat, a történelmünket, a jelenünket és a jövőnket. Mindenkor szeretetben, önzetlenül, jóindulattal és gondoskodással forduljunk embertársaink felé határon innen és túl.

Koszorúzással zárult a műsoros megemlékezés; közreműködött Zsikó Zsuzsanna énekes, a Forrás Néptánc Együttes Független Színház tagja, verset mondott Nagy Péter János színművész és Vígh Judit.