A vízmérőket négyévenként kell hitelesíttetni, de 1992-ben módosították a mérésügyről szóló törvényt, és engedményt tettek a lakótelepi lakásokban élőknek. Mivel az ő mérőik almérőnek minősülnek, azokat csak hatévenként szükséges kalibráltatni. A társasházak főmérőjét a szolgáltatónak kell hitelesíttetnie, míg a lakók a saját költségükre végeztethetik el a beméretést.
A hitelesítés általában úgy történik, hogy a vállalkozó a régi mérőt kicseréli egy újra vagy felújítottra, aminek költsége 5-6000 forint mérőnként. Egyénileg is el lehet végeztetni, de meglehetősen bonyolult művelet. Le kell szerelni a mérőket, elvinni Budaörsre vagy Székesfehérvárra, ahol bemérik (ez maga is költséges), utána vissza kell szerelni, de ehhez már szükség van a szolgáltató szakemberére is, ugyanis plombával kell lezárni az eszközt. A többség az egyszerűbb megoldást választja: keres egy vállalkozót, aki jogosult a cserére.
A társasházban lakók azt a megoldást is választhatják, hogy eltekintenek a mérőcserétől, ebben az esetben azonban már nem a szolgáltatóval, hanem a társasházzal számolják el a fogyasztásukat, a szerint, amennyit a már nem hiteles mérőjük regisztrál. Ebben az esetben megtakarítják a kalibrálás költségét – ami nem kevés, hiszen vannak olyan lakások, amelyekben hét vízmérőt szereltek fel.
Arról, hogy melyik megoldás mellett döntenek, a közgyűlés határoz. Fazekas Csaba, a Társasházak Érdekvédelmi Egyesületének elnöke szerint érdemes fontolóra venni a lehetőséget, annál inkább, mert a lakók a szemétdíjat és a hőmennyiség-szabályozókkal felszerelt lakások fűtési díját is ezzel a módszerrel osztják meg egymás között.



